Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - ELMÉLET - Rada Mátyás - Vajda Viktor: A terrorizmus elleni küzdelem avagy a 22-es csapdája
Rada Mátyás-Vajda Viktor az európai szintű együttműködést.26 Az ehhez szükséges harmonizációs intézkedéseket a kerethatározat 11. cikke szerint a tagállamok 2002. december 30-ig teszik meg, illetve továbbítják a tanács főtitkárságának és a bizottságnak azoknak a rendelkezéseknek a szövegét, amelyekkel az e kerethatározatból fakadó kötelezettségeket a nemzeti jogukba átültetik.27 A kerethatározat nem korlátozódik a nemzetközi terrorizmusra, kiterjed a belföldi, illetve uniós terrorizmusra, és széles körű extraterritoriális joghatósággal ruházza fel a tagállamokat.28 A kerethatározat kiemeli a terrorizmust a „szokványos" bűncselekmények köréből az elkövetők céljainak és indítékainak középpontba állításával: „a nemzeti jogban bűncselekményként meghatározott azon szándékos cselekmények terrorista bűncselekményekké nyilvánítására, amelyek az elkövetés módja vagy összefüggéseik folytán egy államot vagy nemzetközi szervezetet komolyan károsíthatnak, ha azokat azzal a céllal követik el, hogy:- a lakosságot komolyan megfélemlítsék, vagy- állami szervet vagy nemzetközi szervezetet jogellenesen arra kényszerítsenek, hogy valamely intézkedést megtegyen vagy ne tegyen meg, vagy- egy állam vagy nemzetközi szervezet alapvető politikai, alkotmányos, gazdasági vagy társadalmi rendjét súlyosan megzavarják vagy lerombolják".29 A legtöbb jogrendszerben az indíték irreleváns a politikai felelősség megítélésénél, ám itt eltérő megközelítésről van szó. Ugyanis a kerethatározat szembehelyezkedik az Európai Parlament egy 1996-os határozatával, amelynek értelmezésében a terrorizmus olyan erőszak vagy azzal való fenyegetés, amelynek célja a „terror államának kialakítása", olyan indítékból, ami „szeparatizmusból, extremista ideológiából, vallási fanatizmusból vagy szubjektív irracionális tényezőkből fakad".30 A kerethatározat meghatározása szerinti indítékot a tiltott cselekmények mögött meghúzódó különleges célként, és nem szélsőséges politikai vagy vallási okként kell értelmezni. A kerethatározat definíció nagy hasonlóságot mutat a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról, New Yorkban, 1999. december 9-én elfogadott ENSZ-egyezmény31 meghatározásával,32 de szűkíti azt, mivel komoly megfélemlítésről és jogellenes kényszerítésről szól. Az értelmezési technikák miatt a távlatok eltérők lehetnek, ám tény, hogy a kerethatározat - sem - vonja a védett alanyi körbe a nem kormányzati szervezeteket, illetve más nem nemzetközi csoportokat. A meghatározás általános része után felsorolják az egyes tiltott cselekményeket, amelyek öt csoportba tömöríthetők: személy elleni, vagyon elleni, fegyveres cselekmények, egyéb szándékos cselekmények és az ezen cselekmények elkövetésével való fenyegetés. Ez a felosztás körvonalazódik a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló, 2001. december 27-i 2001/931/KKBP-tanácsi közös álláspontban is. Meg kell említeni, hogy a kerethatározat szól a terroristacsoporthoz kapcsolódó bűn- cselekményekről, illetve a 2001/931/KKBP-tanácsi közös állásponttal azonosan defini146 Külügyi Szemle
