Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - ELMÉLET - Rada Mátyás - Vajda Viktor: A terrorizmus elleni küzdelem avagy a 22-es csapdája
A terrorizmus elleni küzdelem, avagy a 22-es csapdája Rada Mátyás-Vajda Viktor A terrorizmus napjaink legégetőbb biztonságpolitikai kérdésévé vált. A közelmúltban a New York-i, londoni és madridi események, míg legutóbb a Mumbai városában történtek mutattak rá, hogy a világ már nem maradhat közömbös eme problémakör iránt. A terrorista csoportok, melyek célja többek között az állami hatalom meggyengítése, egyre pusztítóbb fegyverek és a biztonságérzetet romboló módszerek bevetésével fenyegetnek. Azon jórészt klasszikus bűncselekményekkel szemben, amelyeket a terroristák eszközként eddig bevetettek, az állami bűnüldözés, a rendvédelmi szervek munkájával, a jogállami garanciákat betartva tudott fellépni. A terrorizmus azonban kilépett korábbi medréből, s ez valós és hatékonyabb együttműködésre készteti az államokat. Ez igaz mind a jogbiztonságot elősegítő fogalmi tisztánlátás, mind biztonságpolitika terén. 2001. szeptember 11. után az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonlóan több ország kormányzata is belekezdett a különböző biztonsági intézkedések előkészítésébe, igaz, eltérő intenzitással és hatásfokkal. Tapasztalhatók bizonyos anomáliák a biztonság és szabadság együttes követelményének megvalósítása terén, így az előbbi túlsúlya - az állam fokozott erőnövelésével összefüggésben - a demokratikus hagyományok és értékek korlátozásával, egyes jogok mellőzésével jár. A terrorizmus elleni küzdelem jelen állása szerint az állam pont azokat a vívmányokat és eredményeket veszélyezteti, amik védelmében tulajdonképpen fellép. A terrorizmus két úton indította meg „hadjáratát", s hogy melyik utat alkalmazza, az az állami válaszreakciók függvénye. A terrorizmus a nyugati liberális demokráciákat és a felettük álló állami hatalmi rendet fenyegeti. A merényletekkel azt próbálja a társadalom tagjai felé közvetíteni, hogy az állam képtelen megvédelmezni őket, így annak hatalma és az azon alapuló hagyományos berendezkedés értelmetlenné válik. Ez az egyik út. Az állam viszont nem maradhat tétlen, így a terrorizmus kiprovokálja az ellene való fellépést. Ez azonban a megfelelő válaszcsapások és védelmi rendszer kiépítése jegyében nem képzelhető el a jogállami korlátok feltörése és az alapvető alkotmányos jogok korlátozása nélkül. A hagyományos, a liberális berendezkedést szolgáló jogrend 2010. tavasz 139
