Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Terényi János: Közép-Európa a magyar külpolitika optikájában
Közép-Európa a magyar külpolitika optikájában gazdaságfejlesztési nagyprojektek észak-déli és kelet-nyugati tengelyeinek metszéspontjában is fekszik (észak-déli közlekedési és energetikai összeköttetések, Nabucco gázvezeték, Déli Áramlat, Duna-stratégia stb.), következésképpen a legközvetlenebbül érdekelt a komplex régiófejlesztési programok kidolgozásában, illetve az azok megvalósításához és a külső finanszírozás megszerzéséhez elengedhetetlen térségbeli kooperáció előmozdításában. Magyarország a térségben befolyásos külső tényezők mindegyikével kiegyensúlyozott kapcsolatokat ápol, amit a magyar külpolitikának regionális összefüggésekben is kamatoztatnia érdemes. A magyar-német és a magyar-osztrák viszonyt - több más közép-európai országgal ellentétben - nem terheli a történelmi múlt emocionális terhe. A magyarorosz viszony tartalmának és általános hangulatának összetevői között érzékelhetően nagyobb az értékelvűség és a pragmatizmus józan összeegyeztetését célzó törekvés, mint az Oroszországgal közvetlenül határos térségbeli államok esetében. Magyarország a leginkább érdekelt abban, hogy a regionális együttműködésből fakadó közös érdekeltségek felülírják a szűkös nemzetállami kereteket és reflexeket. A külhoni magyar közösségekkel együtt Közép-Európa harmadik legnagyobb létszámú nemzete (a lengyel és a román után) a magyar. A szomszédos országokban élő magyar kisebbségekre olyan kapcsolati tőkeként is kell tekintenünk, amelyek a regionális együttműködés szélesebb aspektusaiban minden szereplő számára előnyös funkciót tölthetnek be. A magyar külpolitika meghatározó fontosságú alkotórészei - a nemzetpolitika, a szomszédsági politika és az Európa-politika - éppen a széles diapazonú regionális együttműködés megteremtését és a több országot átfogó fejlesztési programok beindítását célzó, aktív térségpolitika bekapcsolásával találhatják meg a kölcsönös érdekeltségek azon kritikus tömegét, amely egyensúlyi állapotot képes teremteni e kapcsolati irányok között. Magyarországnak - kapcsolati tradíciói, kapacitásai és súlya alapján - a „smart power" szerepkörét célszerű megcéloznia Közép-Európában. A magyar külpolitikának arra kell törekednie, hogy az ország centrális földrajzi helyzetének és tudatosan kiegyensúlyozott kontaktusainak kihasználásával, kezdeményező, koordináló szerepkör kialakításával a regionális kapcsolati háló közepébe pozícionálja magát. Térségpolitikánkban az érdemi tevékenységet ellátó multilaterális csoportosulásokra (Visegrád, a különféle V-4 plusz formációk, Regionális Partnerség) és a kiemelten kezelt kétoldalú (magyar-német, magyar-osztrák, magyar-lengyel, magyar-román, magyar-horvát, magyar-szerb, illetve magyar-szlovák) kapcsolatokra érdemes fókuszálni, a konkrét ügyektől függően változó szervezeti és partneri szelekció pragmatikus és rugalmas módszerét követve. A regionális energiabiztonságról 2010 február végén és a Duna-stratégiáról március elején Budapesten rendezett konferenciák a tartalmi megközelítés térnyerését jelzik. A magyar EU-elnökség 2011 első félévében optimális alkalmat, mozgásteret és hatáskört kínál ahhoz, hogy Magyarország a közép-európai tematikát tárgyszerűen az unió napirendjére helyezze, megrajzolva egyben saját regionális szerepkörének világos kontúrjait. 2 010. tavasz 13
