Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 1. szám - ELMÉLET - Kollár János: A diplomáciai információs tevékenység megújulása

Kollár János Természetesen az információbőséggel küzdő Külügyminisztériumot a külképvi­seleteken dolgozó diplomaták nyílt forrásból szerzett, azaz publikus információk felterjesztésével (megküldésével) is segíteni kell, mivel - amint már említettük - az állomáshelyen élve ezek a szakemberek nagyobb biztonsággal választják ki azokat a sajtóhíreket, sajtókommentárokat, amelyek az adott fogadó ország vagy országcsoport valódi szándékait, lehetőségeit, körülményeit stb. tükrözik. A sajtóforrású jelentés leg­gyakoribb formája a sajtószemle, valamint a sajtótávirat. Az előbbi mintegy körképet nyújt a szelektált sajtóinformációkból, az utóbbi egy-egy cikkre vagy témára összpon­tosít. Ezeket a jelentéseket a forrás pontos megjelölésével, úgy kell elkészíteni, hogy tömören, „kristálytisztán" tükrözze a sajtóban megjelent fontos információt. Hasonló­képpen nyílt táviratban számol be a külképviselet a nyílt diplomáciai tevékenységéről, ideértve saját rendezvényeit (sajtónak adott nyilatkozatok, rádió- és tévészereplés, fo­gadás, kulturális és egyéb rendezvények), illetve mások hasonló rendezvényein történő részvételét, ha az valamilyen szempontból fontos a központnak. A Külügyminisztériumban már sok éve rendelkezésre áll egy iktatórendszer, amely tárgyszavazás alapján alkalmas az abban tárolt nem minősített feljegyzések és jelenté­sek tárolására és keresésére, de ennek célja nem a sajtóban megjelent információk adat­bázisának a létrehozása, hanem minden egyéb nem minősített jelentés és a központban megírt feljegyzés tárolása és köröztetése, a külügyek legszélesebb témaköreiben. Jel­lemzők a nemzetközi tanácskozásokon hozott döntések, lezajlott tárgyalások, a köz­pontban megjelenő, Budapesten akkreditált nagykövetek és ott állomásozó diplomaták tárgyalásainak értékelése, a kétoldalú és sokoldalú diplomáciai érintkezések leírása, utasítások, rendelkezések, feladatok közlése stb. Ezek az anyagok nem minősítettek, így e-mailben továbbíthatók azokra a külképviseletekre, amelyeknek a leginkább szük­ségük van rájuk. Ezzel együtt hasznos lesz a diplomáciai jelentőmunka szempontjából, ha belátható időn belül befejeződik a fejlesztése, és valamennyi külképviselet előtt hoz­záférhetővé válik. Megjegyezzük, hogy felvetődött egy olyan adatbázis, illetve információs rendszer létrehozásának szükségessége, amely lényegében a VKH-hoz hasonlóan a nyílt infor­mációk, ideértve a sajtóból származó információk továbbítására és főképpen tárolására, keresésére szolgál. Egyelőre azonban, úgy tűnik, hogy az internet használata olyannyi­ra általánossá vált, és az internet maga is annyit fejlődött, hogy az alapvető publikus is­meretek minden diplomatának egyszerűen és gyorsan hozzáférhetők, így az elképzelés már nem annyira időszerű. 134 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents