Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - ELMÉLET - Kollár János: A diplomáciai információs tevékenység megújulása
A diplomáciai információs tevékenység megújulása Összegzés A Külügyminisztérium keretei között folyó diplomáciai információs tevékenység megújult: a legértékesebb, minősítést igénylő információk továbbítására és felhasználására kialakított rendszer technikailag tükrözi a kor lehetőségeit, tartalmilag pedig minden olyan lehetőséget biztosít az apparátusnak, amellyel az képes gyorsan, szinte percre kész információt és ismereteket biztosítani a politikai döntés-előkészítők, a döntéshozók, a külügyi vezetés és más kormányintézmények számára. Az eredmények különösen szembetűnőek, ha az információ külügyminisztériumi menedzselésének a diplomáciai információs politikán nyugvó mai gyakorlatát összehasonlítjuk az akár csak egy évtizeddel ezelőtt tapasztalható állapotával, amikor a megújulás égető szükségként jelentkezett, elsősorban az uniós tagságra való felkészüléskor. Álljon itt példaként néhány, a diplomáciai információk kezelésére vonatkozó, akkoriban támasztott követelmény, amelyeket Tatár György vezető diplomata fogalmazott meg a Külpolitika című folyóiratban 2001-ben megjelent tanulmányában:9 „Célul kell kitűzni, hogy... az információhalmaz adatai... a Külügyminisztérium és a nagykövetségek rendelkezésére álljanak, egyszerű módon, minimális kereséssel lehívhatóak legyenek, vagyis a hivatásos diplomatáknak ne kelljen idejük és energiájuk számottevő részét lekötni az egyébként meglévő információk megszerzésével. Létre kell hozni azt a központi adatbázist, amelyet huszonnégy órán keresztül, tehát állandóan frissítenek..." A szerző itt megjegyzi, hogy elsődlegesen a publikus információk kezelésére gondol, de hozzáteszi, hogy „a nem publikus információk esetében is törekedni kell arra, hogy minél nagyobb és szélesebb legyen a közösen használható információs bázis". Feltehetően nem vette számításba, hogy a minősített információk esetében ilyen gyorsan megvalósíthatók ezek a követelmények. Másutt is megfogalmazza „az információkhoz történő általános hozzáférés lehetősége megteremtésének" szükségességét: „A cél... hogy a Külügyminisztériumban és a nagykövetségeken lehetőleg azonos elvek alapján rendszerezett és rendezett információs bázis álljon rendelkezésre. (...) A fejlesztésekkel el kell érni, hogy a fontos anyagok készítésébe érdemileg és operatívan bevonásra kerülhessenek a külképviseletek, s ne csupán egyfajta »beszállítói« szerepkört tölthessenek be." Nos, már néhány éve, hogy az egész - központi és külképviseleti - diplomataapparátus számára a szükség szerint megújított diplomáciai információs politika elvei szerint folyamatosan kiegészülő, és ily módon megújuló, minősített információkból és ismeretekből álló adatbázis áll rendelkezésre, huszonnégy órán keresztül. Magának az adatbázisnak a menedzselésére nem kellett külön szakértői stábot felállítani, mert maguk az információt létrehozó diplomaták helyezik el az anyagot néhány kattintással a bázis megfelelő fiókjaiban (a felhasználói felületen megjelenő tárgyszórendszer alapján), így az kereshető és visszakereshető. Az információ szükség esetén százoldalas is 2010. tavasz 135