Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - ELMÉLET - Kollár János: A diplomáciai információs tevékenység megújulása
A diplomáciai információs tevékenység megújulása fekvő volt, hogy valamennyi diplomata - szükség esetén - felhasználhassa a VKH-ban tárolt ismereteket. A tárolás „félautomata" tárgyszórendszer alapján, hétköznapi nyelven fogalmazva virtuális fiókrendszerben történik, amely fiókok más fiókok részei - virtuálisan ez lehetséges. Szemléltetés céljából vegyük úgy, hogy például a „Szerbia" fiókban „kétoldalú kapcsolatok Magyarországgal" nevű fiók is található. Ez további fiókokra oszlik, így a „Visszafogadási jegyzőkönyv aláírása" című (itt fiktív) anyag mind a három fiókban megtalálható, de ha csak a legkisebb fiókot nyitjuk ki, akkor ott csak az odavaló anyagokat találjuk meg. A jelentések visszakeresése, illetve keresése a jelentés valameny- nyi jellemzője (készítés ideje, helye, témája stb.) alapján, sőt a szabad szöveges keresés módszerével is lehetséges, néhány „kattintással". Az elkészült jelentések tárolása szintén a fiókrendszer használatával történik, azonos felületen. Mindez korábban elképzelhetetlen módon növelte meg a diplomata informálódási lehetőségeit. Ma már természetes, hogy például egy Ankarában dolgozó diplomatánk, ha ismerkedés és tájékozódás céljából azerbajdzsáni partnerét szándékozik felkeresni, először a VKH-n elolvassa a bakui nagykövetségünkön és a világ valamennyi magyar nagykövetségén, valamint a központban készült, Azerbajdzsánra és a térségére vonatkozó legfrissebb információkat. Az információs politikában a jelentőmunka alapelvei között olvasható, hogy a külképviseletek kulcspozíciót foglalnak el a döntés-előkészítők információval és ismeretanyaggal való ellátásában. Az átgondolt, tervszerű személyzeti politika eredményeképpen a felkészült, tapasztalt és elhivatott nagykövet a hasonlóan jól kiválasztott beosztottjaival, nyelvismeretük, a helyi kultúra, a szokások ismerete alapján, a kiterjedt és magas szintű kapcsolatrendszerük révén a legtöbb és legautentikusabb ismerettel rendelkeznek az adott fogadó államra, a térségre, illetve nemzetközi szervezetre vonatkozóan. Előnyük, hogy tapasztalataik alapján képesek a sajtóból származó információk értékelésére, illetve a nyílt információk szelektálására. A külképviseleteknek arra kell törekedniük, hogy lehetőleg minél feldolgozottabb információt, azaz nemcsak adatokat, tényeket, hanem ismereteket, prognózisokat, cselekvési alternatívákat is közöljenek a központjukkal. A diplomáciai információs politika nagy hangsúllyal rendelkezik arról, hogy a diplomáciai információs tevékenységet oktatni kell az apparátusban, különösen a kiutazó diplomatáknak és a pályakezdőknek. A külképviseleteknek tudomásul kell venniük, hogy nem versenyezhetnek a sajtóval, sohasem lesznek képesek az adófizetők pénzéből olyan valós idejű helyszíni tévé- közvetítésre, mint a CNN és társai. A kiküldött diplomatáknak - a központ segítését leszámítva a nyílt információk szelektálásában - alapvetően arra kell törekedniük, hogy olyan alapos, a fogadó állam szándékait, terveit, érdekeit tükröző információkat és ismereteket terjesszenek fel, amelyek máshonnan nem beszerezhetők. Ezek a jelentések ezért olyan minőségűek, hogy tartalmukat védeni kell. Ebből kiindulva kijelenthetjük, hogy a külképviseletek legfontosabb, illetve legértékesebb jelentései minősítettek. 2010. tavasz 133
