Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - ELMÉLET - Kollár János: A diplomáciai információs tevékenység megújulása
Kollár János Az információs politika része a Külügyminisztériumban alkalmazandó jelentéstechnika, azaz a jelentés felépítése, a szöveg stílusa, sőt egyes helyesírási kérdések is. Itt magyarázat található a jelentés néhány formai elemének (összefoglaló, tárgy stb.) szükségességére. A jelentés elején található összefoglaló például nemcsak azért fontos, hogy a minisztérium vezetői és munkatársai annak alapján eldöntsék, szükséges-e a részletekkel megismerkedniük, hanem azért is, mert megírása arra „kényszeríti" a diplomatát, hogy átgondolja, mi az új információ a jelentésben, és az lényegében miről szól. A diplomáciai információs politika magában foglalja továbbá a minősített információk továbbítására szolgáló, 2004-ben bevezetett új rendszer, a védett külügyi hálózat (VKH) működésének (csak igen kis részben technikai) alapelveit is. Az információs politika - más szempont szerint - lényegében rendszerezve, ösz- szefoglalóan, egységes felfogás alapján tartalmazza a diplomáciai jelentőmunka azon alapjait és számos „fortélyát", amelyeket korábban a tapasztalt, idősebb diplomaták adtak át „szájhagyomány útján" a fiatalabb vagy éppen pályakezdő kollégáiknak. Még ezek az idősebb diplomaták is eltérő nézeteket vallottak azonban egyes kérdésekben, s nem feltétlenül követtek azonos szakmai elveket. Korábban az információtovábbítás eszközei kezdetlegesek voltak, ezért a külképviseleti jelentőmunka központi irányítása is kevéssé érvényesült. A nagykövet és munkatársai alapvetően - a nagyköveti utasítás, majd az eseti utasítás mellett - politikai érzékükre, „politikai ösztöneikre" hallgattak. Az információs technológia már lehetővé tette a rejtjelezés teljes automatizálását és az így védett információ másodpercek, illetve egyes országokban percek alatti továbbítását, tehát a külképviseletek és a központ közötti, akár folyamatos bizalmas kapcsolattartást. Ennek során értelmetlenné vált a korábbi „távirat" és „irat" megnevezések használata, mivel minden információs anyag a távirat sebességével jut el a címzettekhez, akár száz címzetthez is egyidejűleg. Megnövekedhetett a központ irányító szerepe a diplomáciai információs tevékenységben. Ez a szerep nem lehet korlátlan, öncélú. A cél ugyanis az „ideális irányítás", a központi irányítás éppen megfelelő foka, azaz szaknyelven a feszes irányítás. Ez azt jelenti, hogy a központ információs igényei másodpercek alatt eljutnak a külképviseletekre, miközben a külképviseleteken dolgozó diplomaták természetesen - politikai érzékükre támaszkodva - önállóan is kiválasztják azt a kérdést, amelyre vonatkozóan jelentenek. Ezzel együtt megnövekedett a külképviseleteken dolgozó diplomaták beleszólási lehetősége a központban folyó politikaalakításba. A nagykövet és munkatársai gyakorlatilag valós idejű párbeszédet folytathatnak, illetve konzultálhatnak a központ illetékes vezetőivel. Mindez a külpolitikai tervezőmunka minősége és az operatív ügyek kezelése szempontjából nagy előnye a megújult diplomáciai információs tevékenységnek. Az információs tevékenység megújításakor feladatként jelentkezett az igény, hogy javítsuk a diplomataapparátus tájékozottságát, illetve tájékozódási lehetőségeit. Kézen132 Külügyi Szemle
