Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - ELMÉLET - Kollár János: A diplomáciai információs tevékenység megújulása
A diplomáciai információs tevékenység megújulása ni, és az állomáshelyről táviratként csakis rejtjelezve szabad hazaküldeni. A jelentés futárral történő hazaküldése esetén is megfelelő védelemben (állandó felügyelet, ötpecsétes, biztonsági csomagolás a vonatkozó előírások szerint stb.). Az internet nem nyújt semmilyen védelmet, az e-mailek „elfogására" már legalább egy évtizede nem csak a titkosszolgálatok képesek.5 Ha a diplomata csak kifejezetten a forrás személyét kívánja védeni, akkor az információt nyílt formában - e-mailben, nyílt táviratban, faxon stb. - küldi meg központjának, a forrás megnevezése nélkül, a forrást pedig rejtjelezett formában terjeszti fel központjának, utalva a nyílt szövegre. A védendő információt - tartalmától függően - a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. számú, 2010. április elsején hatályba lépett törvény6 szerint minősíteni kell, és a minősítése határozza meg, hogy pontosan milyen fokú védelemben kell részesíteni. A Külügyminisztérium keretei között folyó diplomáciai információs tevékenység megújításakor még az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. számú törvény volt hatályos, amely a korábbi jogszabályhoz képest jelentősen szűkítette az államtitokká és szolgálati titokká minősítendő adatok körét. Ezt a törvényt a 2003. évi Lili. számú törvény módosította, lehetővé téve a Külügyminisztériumban a minősítési rend tényleges átalakítását. Míg a korábbi törvény szerint a minősített diplomáciai információk 99%-a „szigorúan titkos" volt, addig a minősítés megváltozott kritériumai miatt most a politikai tartalmú diplomáciai információk túlnyomó többsége, sőt csaknem egésze „bizalmas" és „korlátozott terjesztésű". Ez a változás is a kétpólusú világrendszer megszűnésével hozható összefüggésbe. Nyilvánvaló, hogy az új minősítési rendszer következtében alacsonyabb minősítési szintre kerülő új politikai információk alacsonyabb szintű védelmet igényelnek, s így egyszerűbb technikai eszközökkel továbbíthatók. Az új minősítési rend a minősítettinformáció-továbbítás megújításának alapfeltétele volt. Érdemes felhívni a figyelmet arra a szakmai körökben is előforduló hibára, hogy a „nem nyilvános" jelzésű információt minősítettnek vélik, holott ez csak egy jelölés, amely arra utal, hogy az adatvédelmi törvény szerinti védelemben kell részesíteni. (Megjegyezzük, hogy a kormány tárcáinak, a titkosszolgálatoknak, a sajtó és az emberi jogvédő szervezeteknek a képviselői évek óta folytatnak szervezett keretek között vitát a minősítés rendjéről, a titoksértés büntetőjogi következményeiről, a sajtószabadság és a titokvédelem kapcsolatáról.) A posztmodern diplomácia és európai uniós tagságunk kényszerítő feltételei A rendszerváltozás utáni évtizedre végképp elavulttá vált a minősített diplomáciai információk továbbítására szolgáló rejtjelezési mód, amelynek megfelelően a diplomatának kézzel kellett a táviratot megírnia, majd az ezzel foglalkozó technikai munkatársnak kel2010. tavasz 129
