Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Terényi János: Közép-Európa a magyar külpolitika optikájában
Terényi János Ha ugyanezen adatokat a visegrádi országokra szűkítjük le, akkor azt látjuk, hogy a négy ország területe valamivel meghaladja Spanyolországét, lakosságuk száma egyenlő Franciaországéval, összesített GDP-jük viszont alig haladja meg Hollandiáét, vásárlóerő-paritáson számolva pedig nem éri el Spanyolország bruttó hazai termékét.15 Az unión belüli többségi döntéshozatal jelenleg még érvényes nizzai szavazati arányai szerint a visegrádi országok együttes szavazati súlya meghaladja tetszőleges két nagy tagállamét (például Németországét és Franciaországét) együttvéve, míg az új „keleti" tagok az összesen 333 tagállami szavazatból 101 fölött diszponálnak. A lisszaboni szerződés 2014-től a tagállamok 55 százalékán és a népesség 65 százalékán alapuló, úgynevezett kettős többségi szavazati rendszert vezeti be, amely - amellett, hogy a jelenleginél kedvezőbb helyzetbe hozza a nagy tagállamokat - a közép-európai országok érdekérvényesítése szempontjából még mindig ígéretes alkupozíciókat kínál, célirányos koordináció és rugalmas tagállamok közötti koalícióépítés esetén. (A közös kül- és biztonságpolitika terén a konszenzuselv marad az irányadó.) A fent felsorolt számadatok nyilvánvalóan nem válthatók át automatikusan szavazati pozícióvá, mint ahogy azt sem lehet reálisan elvárni, hogy a közép-európai EU-tagok minden kérdésben „blokkszerűen", egyeztetett álláspontokkal jelentkezzenek. Ezzel együtt belátható, hogy az uniós tagállamok közötti ad hoc koalíciókötés folyamatosan megújuló összetételű menetében a közép-európai országok témától függően egyeztetett szavazási magatartása az unión belüli tágabb erővonalak összefiiggéseiben sem negligálható. A sajátosan közép-európai érdekek érvényesítése szemszögéből, valamint a régión kívüli tagállami szövetségesek megnyerése szempontjából a térségbeli országok eminens érdeke a konzultáció és a lehetséges koordináció az unió döntéshozatali napirendjére kerülő, számukra stratégiai fontosságú kérdésekben, amit együttműködésük hangsúlyos - nem formalizált - területeként kell kezelniük. A visegrádi államok közötti előzetes egyeztetések gyakorlattá válása meggyőző példája annak, hogy a jól kiválasztott közös érdekek harmonizált képviselete az országcsoport egészének súlyát növelő tényező. Magyarország Közép-Európában Közép-Európát a magyar külpolitikának koherens módon kell szemlélnie és kezelnie, azaz a térségbeli államokkal fenntartott, intenzív kétoldalú kapcsolatok síkja és az Európa- politika fontos brüsszeli áttételei mellé hasonló súllyal érdemes felsorakoztatni a térségpolitika dimenzióját is. Magyarországot adottságai alkalmassá és érdekeltté teszik az aktív térségpolitikai szerep ellátására. Földrajzi fekvéséből adódóan hazánk az a regionális szereplő, amely - középponti kárpát-medencei tényezőként - összekötő kapcsot képez Közép-Európa északi és déli-délkeleti alegységei között. Magyarország ezáltal a tervezett infrastrukturális és 12 Külügyi Szemle
