Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - AFRIKA - Jungbert Ádám: Elhúzódó menekültügy és humanitárius válságkezelés Kelet-Csádban
Elhúzódó menekültügy és humanitárius válságkezelés Kelet-Csádban elnök hatalmon maradását,13 a demokratikus ellenzék erőinek nagy része pedig - más alternatíva híján - a fegyveres ellenzékhez csatlakozott, amely Khartoum támogatásával rendszeres támadásokat intéz a csádi rezsim ellen. A csádi polgárháború következtében mára 170 ezer csádi lakos kényszerült elhagyni otthonát és menedéket keresni hazája területén.14 Elhiizódó menekültügy Az MF becslései szerint 2008-ban világszerte megközelítőleg 42 millió ember élt üldöztetés vagy háborús viszonyok miatt kényszerlakhelyen. Az elüldözöttek közül 15 millió menekült, 26 millió pedig hazája területén élő belső menekült (IDP). A15 millió menekültből hatmillióan élnek elhúzódó menekülthelyzetben, a táborokban töltött átlag időtartalom pedig a 2000-es átlag kilencről 17 évre nőtt.15 A menekültek élete az elhúzódó válsághelyzetben gyökeresen átalakul. A javaitól megfosztott, traumatizált elüldözöttek élelemmel, szállással és pszichológiai/orvosi szolgáltatással való azonnali ellátása létkérdés. A menekültek táborokba való irányítása és az ott-tartózkodásra való kötelezése védelmet nyújt mind a menekülteknek, mind pedig a helyi lakosságnak, s megkönnyíti a humanitárius infrastruktúra kiépítését és logisztikai ellátását is. A menekülttömegek humanitárius segéllyel való hosszú távú ellátása azonban a fizikai kiszolgáltatottságon túlmenően pszichológiai válsághoz is vezet. A táborban való élet a menekültet munka híján tartós semmittevésre kényszeríti, a kiszolgáltatottság és a létbizonytalanság elfojtott tudata pedig a legtöbbször depresz- szióhoz, agresszióhoz vagy a táborok militarizálódásához vezet.16 Az MF definíciója szerint annak a menekültcsoportnak a helyzete definiálható elhúzódó menekülthelyzetnek, amelynek tagjai ugyanabból az országból érkeztek, 25 ezer fő feletti, és amely több mint öt éve él táborban humánus és tartós válságmegoldási kilátások nélkül. Az MF 2009-ben a legutóbbi (csádi) tartós menekültüggyel együtt a világon 34 elhúzódó menekülthelyzetet tart számon.17 Egy ilyen helyzetben az otthonukból elüldözötteknek nem kínálkozik a három klasszikus válságmegoldás (repatriálás, helyi integráció, harmadik országban való letelepedés) egyike sem. A menekültek nem térhetnek haza, mert a kibocsátó ország nem engedi, vagy pedig a biztonsági és emberjogi körülmények nem teszik azt lehetővé. Mivel a menekülteket befogadni kényszerülő afrikai országok többsége maga is válságtól sújtott, a végleges helyi integráció ritkán lehetséges. A harmadik klasszikus megoldásként szóba jövő harmadik országban való letelepedés a menekülttömegek csekély szegmensét érinti csak. Az évezredfordulóig évente a menekültek körülbelül egy százaléka kezdhetett új életet az Egyesült Államokban vagy egy másik fejlett országban, a 2001-es terrortámadások, az integrációs nehézségek és szociális feszültségek miatt azonban a menekültkvóták befogadási rátája drasztikusan csökkent.18 2010. tavasz 113
