Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 1. szám - AFRIKA - Besenyő János: Az Afrikai Unió által vezetett misszió (AMIS) tapasztalatai Darfúrban: afrikai problémák afrikai válaszokkal?

Besenyő János Tervezési hiányosságok A külső szemlélők persze könnyen hibáztatják az AMIS katonáit, hogy nem voltak ké­pesek leállítani a darfúri mészárlást és biztonságot teremteni a civil lakosságnak. Azok, akik Darfúrban szolgáltak (katonák, rendőrök stb.), vagy közelről láthatták a konflik­tust (diplomaták, segélyszervezetek munkatársai stb.), megfogalmaztak ugyan kriti­kákat a misszió működésével kapcsolatosan, de nem ítélték el egyértelműen, hiszen tudják, hogy hatalmas kihívásokkal kellett szembenézniük a csapatoknak, különösen logisztikai és pénzügyi területeken. A missziót ugyanis fölöttébb összetett és veszélyes küldetéssel bízták meg, amelynek minimális tervezéssel indultak neki. Az AU mint szervezet nem rendelkezett elegendő tapasztalattal a békefenntartásban, habár néhány tagállama (Dél-Afrika, Ghána, Nigé­ria), illetve az olyan regionális szervezetek, mint a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Szervezete (ECOWAS) és a Dél-afrikai Fejlesztési Szervezet (SADC) több békefenntartó műveletet is lebonyolított.33 Mindazonáltal az AU első, a világ közvéleménye előtt zajló jelentős békefenntartási tesztje Darfúrban - Burundi volt az AU első missziója, de nem kapott akkora figyelmet, mint az AMIS; s azt a missziót az ENSZ-nek kellett átvennie, mert az AU nem volt képes megfelelően működtetni és finanszírozni - csúfosan megbukott, és ebben nagy szerepe volt az elégtelen és hiányos tervezésnek.34 Több interjú is készült az AMIS működésével kapcsolatban, amelyekben olyan ENSZ- hivatalnokok nyilatkoztak, akik testközelből látták a darfúri válságot. Az interjúkban fo­lyamatosan visszatérő téma volt az afrikai békefenntartók csekély létszáma, fegyverzete, felkészületlensége, elégtelen pénzügyi és logisztikai támogatása. Az egyik afrikai főtiszt, aki a misszió kezdetétől Darfúrban tartózkodott, elmondta, hogy a missziót egy alig két hétig tartó tervezési időszak után indították meg. Ebből is nyilvánvaló, hogy az alkalmatlan tervezés is akadályozta az AMIS műveleteinek sikerét. Az AU önként jelentkezett ugyan a darfúri válság megoldására - Afrika az afrikaiaké és az afrikai problémákat afrikai mód­szerekkel kell kezelni...-, míg más szervezetek, mint az ENSZ, eleinte nem is akartak bé­kefenntartókat küldeni a térségbe. így az AU egyedül maradt, és nem volt képes elegendő katonát és anyagi támogatást szerezni egy megalapozott, jól működő békeművelethez.35 Presztízsokokból azonban elkövették azt a hibát, amely egy béketámogató műve­letben megengedhetetlen: szimbolikus jelenléttel és minimális anyagi háttérrel indítot­ták meg a missziót. Az eddigi tapasztalatok alapján bármilyen humanitárius beavat­kozáskor a békefenntartóknak megfelelő törvényi felhatalmazással és elegendő erővel (katonai és pénzügyi egyaránt) kell ahhoz rendelkezniük, hogy pozitív hatást érjenek el.36 A néhány száz katona beküldése egy teljesen ismeretlen és ellenséges területre egyszerűen felelőtlen döntés volt az AU politikai vezetőitől, de ők ennek tudatában is engedélyezték a művelet megindítását. 100 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents