Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 4. szám - TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK - Balogh István: Törökország közvetítő szerepe az iráni atomvitában
Törökország közvetítő szerepe az iráni atomvitában A felek érdekei A három fél érdekeiből kialakuló rendszer meglehetősen komplex. Minden azon múlik, hogy egy potenciális tárgyaláson, amelyen Törökország mediálna Washington és Teherán között, milyen témákat tűznének napirendre. Ott modellje szerint a közvetítés kevesebb eséllyel alakul ki akkor, ha territoriális jellegű kérdésekről van szó a vitában (lásd a korábbiakat). Ezek ugyanis a legritkább esetben kompromisszumképes területek. Az Egyesült Államok és Irán között hagyományos értelemben vett territoriális vitáról nincsen szó ugyan, viszont egy végleges kiegyezés esetén Irán feltehetően ragaszkodna ahhoz, hogy az Egyesült Államok szavatolja az iráni rezsim biztonságát. Itt elsősorban egy olyan ígéretről lenne szó, amely Iránt biztosítja arról, hogy Washington semmilyen eszközzel nem igyekszik megdönteni a teheráni rezsimet (például a belső ellenzék támogatása révén vagy katonai eszközökkel). E biztonsági garancia adott esetben a területi integritás biztosításának követeléseként is megjelenhet.51 A török fél sikeres mediációjának kulcsa az lehet tehát, ha ezt a kérdést megpróbálja levenni a napirendről, mindez azonban lehetetlennek tűnik, hiszen Irán vélhetően az atomprogram feladásáért cserébe a rezsim biztonságának szavatolását kérné. Ez jelentős akadály lehet, és meghatározhatja a török közvetítés lehetőségét és sikerességét. Az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktusban bizonyára nagy szerepe van a kulturális, történelmi, társadalmi és identitásbeli különbségeknek. Ha identitások ösz- szeütközéséről van szó, akkor rendkívül nehezen megoldható problémával áll szemben Törökország. Fisher szerint ilyen helyzetben nem elegendő a mediáció hagyományos megközelítése, mert ilyen esetben az nem működhet.52 Nézzük egyenként a felek érdekeit.53 Az Egyesült Államok érdekei nyilvánvalóak: az atomprogram feladása vagy a teljes urándúsítási tevékenység nemzetközi felügyelet alá helyezése, lehetőleg Irán területén kívül. A kiegyezés járulékos eleme lehetne, hogy Irán segít Irak és Afganisztán stabilizálásában, tehát - a tárgyalások napirendjétől függően, az atomvitán túlmenően - a regionális kérdéseket érintő amerikai érdekek is azonosíthatók. Természetesen washingtoni érdekként definiálható a teheráni teokratikus rezsim (bel)politikai gyakorlatának megváltoztatása. Kérdés azonban, hogy az Egyesült Államok mennyire törekedne arra, hogy e téma felkerüljön a tárgyalások napirendjére. Ha igen, akkor ez jelentős akadálya lehet a megegyezésnek.54 Vagyis az amerikai érdekek az atomprogram leállításához fűződő alapérdekhez képest határozhatók meg, a többi koncentrikus körökben e központi elem köré épül, középpontjuk az atomvita kérdéseivel kapcsolatos amerikai érdeket szimbolizálja. E vitapont rendezése nélkül a többivel kapcsolatban sem lehet majd haladást elérni.55 Irán esetében a következő érdekeket lehet megkülönböztetni. Teherán első és legfontosabb célja a rezsim biztonságának garantálása. Egyes tanulmányok rámutatnak, hogy Teheránnak a kőolaj-kitermeléshez szükséges infrastruktúrája olyannyira elavult, hogy 2009. tél 25
