Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 4. szám - TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK - Balogh István: Törökország közvetítő szerepe az iráni atomvitában
Balogh István az hosszú távon már veszélyeztetheti az iráni olajexportot. Vagyis lehetséges, hogy a nukleáris program valóban a nukleáris energia békés célú felhasználását célozza.56 Tehát a nukleáris program védelme is stratégiai érdek, mindegy, hogy milyen célú - békés vagy sem (jelenleg ezt egyedül Irán tudja).57 A másik jól azonosítható iráni érdek Teherán regionális hatalmi státusának elismerése (vagyis a térségbeli amerikai jelenlét felszámolása). Egyéb érdek lehet a minél előnyösebb üzlet „kizsarolása" Washingtontól - például a WTO-tagság, új beruházások stb. (e lehetőségek is felvetődtek korábban). Touval és Zartman előbbi gondolatmenetét követve Törökországot érdekek fűzik a közvetítéshez, nem csak merő altruizmus hajtja. Említettem, hogy a regionális befolyás kiterjesztése lényegében az új külpolitikai stratégia alapja. Itt is visszaköszön Touval elgondolása, aki azt állítja, hogy a mediáció a külpolitikai stratégia része.58 E szerint Törökország terjeszkedő érdekeket kíván érvényesíteni, megpróbálja befolyását kiterjeszteni.59 A török érdekeket a következőképpen lehetne összefoglalni a jelenlegi nemzetközi helyzetben: • egy esetleges iráni-nyugati konfliktust (amely vélhetően Ankarát is érintené) elkerülése; • egy elszigetelődő, magába zárkózó Irán nem érdeke, a török gazdasági és energiaérdekek miatt; • Ankarának nyilvánvalóan egy stabil régió áll érdekében, amelyhez egy aktív, a nemzetközi rendszerbe integrált Irán lehet a kulcs; • a revideált külpolitika jól kifejezi a török érdekeket: az ország aktívan részt vesz a regionális konfliktusokban, s a szomszédokkal való vitáit igyekszik felszámolni; • érdekében áll, hogy a Nyugat felismerje Törökország sajátos befolyását a régió országaira, amely az ország karakteréből fakad; • jelentős diplomáciai nyereséget hozhat Ankarának, ha sikeres közvetítőként könyvelik el a vita kapcsán;60 • presztízs;61 • „jó pontok" az uniós csatlakozás kapcsán; • nem érdeke, hogy Iránnak legyen atomfegyvere, hiszen ez a török regionális hatalmi pozícióra is kihívást jelentene;62 • stratégiai energiaérdekei is arra késztetik, hogy Teheránnal jó viszonyt ápoljon, illetve emiatt is érdeke Irán stabilitása; • adott esetben nem is a közvetlen mediáció lehet fontos Ankarának, hanem az atomvita kapcsán kialakult kommunikáció elősegítése - például elfogadja, hogy Irán nukleáris tevékenysége békés célú, de a Nyugat bizalmatlanságát a meggyőzőbb információk rendelkezésre bocsátásával ki lehetne oltani.63 A török regionális érdekek ugyanakkor problémásak a hasonló iráni törekvések tükrében. E két érdek potenciális összeütközése jelenti a török mediáció lehetőségeinek korlátáit. A két állam önértelmezése azonban kissé eltérő. Irán számára talán inkább az 26 Külügyi Szemle
