Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Wintermantel Péter: A magyar-japán diplomáciai kapcsolatok felújításának története (1945-1959)
A magyar-japán diplomáciai kapcsolatok felújításának története (1945-1959) Külkereskedelem-fejlesztési Társaság igazgatója, valamint Ónisi Szeido történész kapott helyett, megérkezésükkor, október 4-én Keleti Ferenc, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke fogadta a Keleti pályaudvaron. Ittlétük alatt tárgyalásokat folytattak Hegedűs András miniszterelnökkel, Rónai Sándorral, a parlament elnökével és Apró Antallal, a Minisztertanács elnökhelyettesével.40 Emellett fogadta őket az oktatási miniszter, a külügy-, a külkereskedelmi és a népművelési miniszter helyettese, a Kulturális Kapcsolatok Intézete valamint a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkára, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, valamint az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnökhelyettese. A képviselők magyar partnereikkel „szívélyes eszmecserét folytattak a két nép közötti kapcsolatok kiépítésének lehetőségéről", s a kétoldalú kereskedelmi, kulturális és sportkapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről szólva különféle küldöttségek, művészek, sportolók, kulturális programok és művészeti alkotások cseréjének előmozdítása mellett a képviselők arra is ígéretet tettek, hogy hazatérésük után életre hívják a Japán-Magyar Baráti Társaságot. Az ellenzéki JSZP-delegáció látogatása iskolapéldája az önámító baloldali kapcsolatoknak: magyar kormányzati oldalról olyan magas szintű fogadtatásban részesültek, mintha legalábbis külügyminiszteri szintű állami küldöttség érkezett volna Budapestre... A tudományos és művészeti kapcsolatok terén is tovább folytatódott a puhatolózás és a közeledés: az év első hónapjaiban Magyarországon járt Szonobe japán zenekritikus, aki többek között a Magyar Kereskedelmi Kamara képviselőivel folytatott tárgyalásokat egy Japánban rendezendő népművészeti kiállításon való magyar részvétel érdekében; Mizusta japán közgazdász február végén tartott előadást Budapesten a modern japán kapitalizmus kialakulásáról; itt koncertezett Tanaka Kiotó zongoraművész; májusban pedig ide látogatott Hata Mata színházi rendező. A Külügyminisztériumban 1956 tavaszán gyorsultak fel az előkészületek a Japánnal való diplomáciai kapcsolatok rendezésére. Április végén készült el a tárcánál az egyik első relációs összefoglaló anyag, amely a Horthy-kori kétoldalú kapcsolatok alakulását tekintette át.41 A magyar-japán viszony rendezésének kérdése 1956 májusában került a párt vezető testületé elé: Boldoczki János külügyminiszter előterjesztése alapján az MDP PB 1956. május 17-i ülése határozott a diplomáciai kapcsolatok felújításáról.42 A fennmaradt források alapján jelenleg úgy tűnik, hogy a magyar diplomácia számára ehhez a lépéshez a végső lökést egy Pekingben járt japán békedelegáció konkrét biztatása adhatta meg. A pekingi magyar nagykövetség ekkor már évek óta folytatott a meglévő baloldali csatornákon keresztül Japán felé irányuló propagandatevékenységet. A korábbi bátortalan baloldali kapcsolatépítési próbálkozásokhoz képest Szkladán Ágoston nagykövet 1956. május 11-i jelentése merőben új dolgot tartalmazott: rejtjeltáviratának tanúsága szerint egy Pekingben járt japán békedelegáció tagjai ezúttal a magyar-japán államközi kapcsolatok normalizációjának lehetőségéről tettek nagy jelentőségű nyilatkozatot.43 A pekingi nagykövetségnek a japán küldöttséggel történt találkozásról nyílt táviratban 2009. nyár 127
