Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Mészáros Zsolt: A Maghreb palesztínjai: a nyugat-szaharai konfliktus a világpolitikai érdekek árnyékában
Mészáros Zsolt a bányákat. Egy független, baráti Nyugat-Szahara jelentősen megkönnyítené Algéria exportját, valamint körbeölelné a régi vetélytárs Marokkót. A nyolcvanas és kilencvenes évek eseményei következtében Algéria lemaradt szomszédjától a maghrebi hegemóniáért vívott versenyben. A választásokon győztes iszlamista párt eredményének megsemmisítése hosszú és véres belháborút robbant ki az országban. A több százezer áldozattal járó mészárlások meggyengítik a kormányt, és az évtized végére Algéria elveszíti vezető szerepét a régióban. 2001. szeptember 11. fordulópont az ország megítélésében: Algéria a merényletek másnapján korlátlan segítségnyújtást kínál Washingtonnak a terrorizmus elleni harcban, és átad egy részletes listát feltételezett terroristákról. Algéria a Szovjetunió összeomlása után és belpolitikai problémái miatt nem támogatja a Polisario fegyverfelvételről tett kijelentéseit. Sokak - köztük Franciaország és Marokkó - szerint Algéria egyszerre a megoldás gátja és kulcsa a konfliktusban. Egy biztos, Algériát nem lehet megkerülni a megoldáshoz vezető úton. Többen azzal gyanúsítják, hogy Algír mozgatja a szálakat a háttérben a Polisario (gúnynéven Argelisario) mögött. Algír természetesen elutasítja a vádakat, és folyamatosan hangoztatja, hogy csak közvetítő szerepet játszik a konfliktusban. Spanyolország A volt gyarmattartó morális felelőssége dekolonizációs felelőtlenségéből ered, ugyanakkor Madrid véleményének nagy figyelmet szentelnek más országok kormányai - különösen Latin-Amerikában - saját álláspontjuk kialakításában. Spanyolországot különleges „hármas politika'' jellemzi: 1. a társadalom nagy része szaharávi-párti. Majdnem minden városban működik legalább egy, a szaharáviakkal szimpatizáló magánkezdeményezés;64 2. az állami apparátus hivatalosan a nemzetközi jog törvényessége mellett foglal állást, együttműködést keresve az összes érdekelt szereplővel;65 3. a kormányzati megnyilvánulások és döntések túlnyomó többsége a státus quo fennállását szentesíti, vagyis Marokkó-barát politikát folytat.66 Ezek közül kiemelhetjük a régebben Spanyolország, jelenleg az EU égisze alatt futó halászati szerződéseket (lásd az Európai Unióról szóló részt). Az 1975-ös madridi szerződés értelmében 800 spanyol hajó 20 évig szabadon tevékenykedhet Nyugat-Szahara vizein, valamint a FOSBUCRA vállalatban a spanyol állam megtartotta 35 százalék részesedését. Az ibériai állam geopolitikai érdekeit a 2002-es Petrezselyem-szigetek körüli viszály és a madridi Atocha pályaudvaron történt robbantásos merénylet gyökeresen megváltoztatta. A kormány számára prioritás lett egy erős, szilárd Marokkó a szoros túloldalán. A casablancai robbantások szorosabbra fonták a két ország terrorizmusellenes politikáját. Madrid - még ha hivatalosan cáfolja is - már nem tartja életbevágóan sürgősnek egy nyugat-szaharai népszavazás megtartását. Félelmeit táplálja egy esetleges destabilizáció, szétesés egy ilyen színes etnikumú országban, mint Marokkó, ami elő172 Külügyi Szemle
