Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - ÁLLAMÉPÍTÉS - Paragi Beáta: Békefolyamathoz kötött államépítés a Közel-Keleten. A palesztin eset tanulságai
Békefolyamathoz kötött államépítés a Közel-Keleten. A palesztin eset tanulságai Közös, nemzeti és egyéni identitást éppúgy formálják a közösen vallott politikai célok, a sok esetben kevésbé demokratikus módon elfogadott és alkalmazott eszközök, mint az akár modern, akár hagyományos, politikai, illetve társadalmi intézményrendszer. Ezen identitások alakulása lehetőséget kínál nemcsak a létező környezethez töb- bé-kevésbé való tudatos igazodásra, de a politikai, nemzeti értelemben vett túlélésre is. Ez érvényes nem csupán a palesztin társadalmon belül, de az izraeliek és palesztinok egymás számára kölcsönösen „bérbe adott" földjének egészét tekintve is. A belső ösz- szefüggések bármilyen kívülről irányított, elvben következetes, de gyakorlatát tekintve következetlen fejlesztési folyamatnak (1993-2000,2000-2005) - csupán a funkcionálisan értelmezett demokratikus szabályok és jó kormányzás érdekében - való alárendelése két következménnyel mindenképpen járt. Egyrészt (i) dezintegrálta azt az egyébként is törékeny palesztin konszenzust, amely nélkül semmilyen körülmények között nem lehet hatékony, szuverén államot létrehozni vagy fenntartani, másrészt (ii) aláásta azon konszolidált béke lehetőségét, amely semmilyen körülmények között nem teremthető meg áldozatok nélkül. Ami ez utóbbit illeti, a donoroknak nem sikerült erőfeszítéseiket az izraeliek és a palesztinok közötti bizalom erősítésére koncentrálni. A segélyek funkciójukat tekintve egyszerű szabályozó szerepet töltöttek be a konfliktus (béke) intenzitásának alakulásában. Lényegében mindegy is, hogy hatékony bizalomépítő eszközök (confidence-building measures) - például erős nemzetközi békefenntartó erő vagy más verifikációs mechanizmus - alkalmazására azért nem került sor, mert az ilyen mechanizmusok alkalmazását legalább az egyik közvetlenül érintett fél elutasította, vagy mert azok meghaladták a donorok kompetenciáját. Bármelyik eset is áll fenn, a számszerűen európai többségben lévő donorok „szoft" eszközökkel való szerepvállalását saját politikai értékeik és érdekeik magyarázták. 2009. tavasz 91
