Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Mészáros Zsolt: A Maghreb palesztínjai: a nyugat-szaharai konfliktus a világpolitikai érdekek árnyékában
A Maghreb palesztinjai: a nyugat-szaharai konfliktus a világpolitikai érdekek árnyékában Nagyhatalmi érdek(telenség)ek A külső szereplők érdekeinek elemzése előtt érdemes pár szót fordítani az ország természeti kincseire. A 20. századig nem állnak rendelkezésre pontos adatok a homok- és kősivatagos felszín alatt rejlő ásványokról. A spanyolok által feltárt foszfátbányák (lásd 5. ábra), valamint a halban gazdag vizek ösztönzik a gyarmattartókat az infrastrukturális beruházásokra és a kitermelőüzemek építésre El Aaiun környékén. A homok azonban ennél sokkal többet takar, valószínűleg olaj és értékes fémek (titánium, vanádium) is találhatók a mélyben. Ennek megállapítására 2001-ben a marokkói állam szerződést köt az amerikai Kerr McGee és a francia TotalFinaElf társaságokkal. Mindeközben a RASD kormányát egy ausztrál olajipari cég keresi meg hasonló „tudományos próbafúrások" ügyében. 5. ábra: Marokkó és Nyugat-Szahara foszfáttartalékai. Forrás: Besenyő János: Western Sahara, Pécs: Publikon, 2009.17. o. A Polisario és számos európai civilszervezet felháborodását fejezi ki a marokkói szerződés hallatán, és az ENSZ-állásfoglalást követel az ügyben. Az ENSZ jogi tanácsának főtitkár-helyettese, Hans Correll közleményében elítéli a megszállt területeken folytatott természeti erőforrások kiaknázását a megszálló hatalom által. Ellenben nem tartja a világszervezet alapokiratával ellentétesnek az ásványi anyagok kitermelését akkor, ha az a helyi lakossággal történt konzultáció után és az ő érdeküket szem előtt tartva történik. Kitér arra is, hogy jelen esetben feltérképezésről és próbafúrásokról van szó, és amíg ez a tevékenység nem jár anyagi haszonnal, nem ütközik nemzetközi jogi akadályokba.44 2009. tél 165
