Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - ÁLLAMÉPÍTÉS - Paragi Beáta: Békefolyamathoz kötött államépítés a Közel-Keleten. A palesztin eset tanulságai
Paragi Beáta demokratikusan működő helyi társadalom - éppúgy, mint az UNRWA - a PFSZ/Fatah közvélemény formálására gyakorolt hatását gyengíthette. E dilemmák 1998-tól növekvő mértékben okoztak problémát, amennyiben a Világbank kezdeményezésével a civil társadalmat fokozottabban (szervezetten) kezdték támogatni. E donorok által támogatott „új" réteg úgy vált felülértékeltté 2000 és 2002 között, hogy lényegében alig volt szerves kapcsolata a palesztin társadalom hagyományos közösségi szerveződéseivel, illetve demokratikus struktúráival.105 A humanitárius segítségnyújtás politikai dilemmái. Az UNRWA és a PH közötti kölcsönösen versengő kapcsolatot akaratlanul is erősítették a donorok, amennyiben az első hónapokban kizárólag az UNWRA és a UNDP rendelkezett azokkal a helyi kapacitásokkal, amelyek a donorok fejlesztési tevékenységének megkezdéséhez szükségesek voltak. És miközben az 1990-es években a donorok „a politikai fejlemények ismeretében szívesebben támogatták az [UNRWA] soron kívüli tevékenységeit," addig 2000-2002 után annak rendes és rendkívüli költségvetése is növekedésnek indult.106 Az UNRWA lényegében Európa és Egyesült Államok részéről való finanszírozása - ha nem is a visszatérési jog, de - mindenképpen a menekültkérdés elismerését jelenti. Ehhez képest a PNH egy potenciálisan normálisan működő állam alapjaként való létrehozása és fenntartása e „jelenség" megszüntetését követelné (legalábbis a Nyugati Parton és a Gázai övezetben). Számos palesztin számára az UNRWA kulcsfontosságú az identitásuk részét képező - elveszett otthonukba való visszatérés reményét fenntartó - menekülttudat megőrzésében, miközben a PNH-ban az önrendelkezéshez való jog megtestesülését, a szuverén állam megteremtésének lehetőségét látják. Választások (2006. január). Közvélemény-kutatások szerint az elvi nyilatkozat a területeken élő palesztinok körében növelte az Izraellel kötendő béke támogatását és az erőszak elutasítását. Az 1990-es évek végének illúzióvesztése, illetve az intifáda következményei ellenére 2005 végén a palesztinok körében - a békefolyamat kezdete óta - a legmagasabb volt az izraeli társadalom többségének megfelelő kompromisszum megkötésének támogatottsága.107 Ennek ellenére a tíz év után először megrendezett, demokratikus körülmények között lezajlott parlamenti választásokon a PFSZ legitimitását megkérdőjelező, az oslói megállapodásokat elutasító, alapokmánya szerint Izrael elpusztítására felszólító Iszlám Ellenállási Mozgalom (Hamász) a szavazatok 44 százalékát, vagyis a 132 képviselői helyből 74-et szerzett meg. A teljes időszak tanulságai A nemzetközi közösség, elsősorban Európa olyan körülmények között kívánt hozzájárulni a béke fenntartásához, amikor nem volt „valódi" béke, csupán egy elvi megállapodás és egy távolról sem tökéletes végrehajtási folyamat. Az oslói megállapodások 88 Külügyi Szemle
