Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - M. Szebeni Géza: Egy "rendkívüli esemény" anatómiája
Egy „rendkívüli esemény" anatómiája miniszterhelyettes még aznap bekérette a svájci követet, és a „legerélyesebben tiltakozott a gyalázatos támadás ellen, és a felelősséget teljes egészében a svájci hatóságokra hárította". A nyilatkozat emlékeztetett arra, hogy magyar részről több ízben szóvá tették, hogy a svájci hatóságok eltűrik a semleges Svájc területén az MNK kormányával szemben ténykedő ellenséges emigráns szerveteket, e szervezetek rendezvényein felelős svájci tisztségviselők lépnek fel, a svájci sajtó egy része „meg-megújuló uszító kampányt folytat a magyar nép, a Magyar Népköztársaság, annak törvényes kormánya és a berni magyar követség ellen". A svájci kormány a megismételt erélyes figyelmeztetések ellenére sem vonta le a megfelelő következtetéseket, nem hozta meg a szükséges intézkedéseket, annak ellenére sem, hogy nem sokkal korábban hasonló támadás érte Bemben a román követséget is. „Nem kétséges, hogy mindenek előtt a svájci sajtó által idegen imperialista hatalmak érdekében szított uszító kampány légköre, a svájci kormány nemtörődömsége teremtett talajt a banditák gyalázatos provokációjához." A dokumentum ezek után rámutatott arra is, hogy kinek az érdekében állt az akció. Mivel a világ népeinek a figyelme az ENSZ rendkívüli közgyűlésére és az amerikai és angol imperialisták közel- és közép-keleti nyílt agresszióira irányul, és a leplezetlen agresszió miatti hatalmas felháborodás igen nehéz helyzetbe hozta az imperialista köröket, ez utóbbiaknak arra volt szükségük, hogy provokációikkal eltereljék a figyelmet agresszióikról. A nyilatkozat készítőinek „kézenfekvő" volt, hogy a követség megtámadása messzemenő politikai célokat szolgált, „tervezői újra lángra akarták vele lobbantam a mesterségesen szított magyar-ellenes kampány kialvófélben lévő tü- zét". Szándékuk azonban a „berni magyar követség vezetőjének és tagjainak az éberségén és bátor helytállásán hajótörést szenvedett". A KUM remélte a példás büntetést és azt, hogy a svájci kormány erélyes intézkedésekkel elejét veszi végre a „Magyar Népköztársaság népe és kormánya ellen szervezkedő banditacsoportok tevékenységének". A fennmaradt magyar dokumentumokban nincsenek közelebbi információk a berni követség elleni támadást elkövető két fiatalember kilétéről, de a mittellandi államügyészség vádiratában2 találunk ilyeneket. A vádirat Személyes viszonyok bekezdése tartalmazza a támadás után életben maradt Papp Endre rövid életrajzát, e szerint a vádlott egy erdész fia, egy testvére van. Mindkét szülője él, apját 1957 nyarán elbocsátották munkahelyéről, „mert állítólag nem a Kommunista Párt tagja", azóta munkanélküli, és egy ideig vizsgálati fogságban is volt. A vádlott öccsét rendszerellenessége miatt eltávolították a középiskolából. Papp Endre nyolc évig általános iskolába, majd két évig gimnáziumba járt, ahonnan politikai okokból „idő előtt kilépett". Fúrómesteri képesítést nyert, majd 1956 januárjától a forradalomig ebben a minőségében dolgozott. A Magyar Szabadságharcos Szövetségben katonai kiképzésben részesült, ekkor tanulta meg a géppisztoly és a lángszóró kezelését. 1956 őszén a kommunisták és az oroszok ellen harcoló Pécs környéki „munkásmilíciához" csatlakozott, majd 1956. november 18-án, a felkelés leverése után visszatért a szüleihez. 1957. február közepéig bujkált, akkor Jugoszláviába távozott. 2009. tél 71
