Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 4. szám - ELMÉLET - Környei Ágnes: Skandinávia mint "normatív éllovas" a gyermekjogok terén
Környei Ágnes internalizálódás szintjére ért, a harmadik szakaszba. Nemzeti szintű gyermekjogi biztos, ombudsman vagy nemzeti gyermektanács ugyanis szinte minden európai országban létrejött. Kifejezetten gyermekjogi ombudsman 197 országban van, legrégebb óta az északi országokban.8 Továbbá nyolc9, az emberi jogok általános védelmére létrehozott nemzeti intézmény foglalkozik gyermekjogokkal is, közülük kettő10 gyermekektől jövő panaszt is fogadhat. A házasságon kívül született gyermek jogállása A gyermek első és legfontosabb közege a család. Míg például a skandináv országokban hagyományosan rendkívül magas a házasságon kívül együttélők (körülbelül 30 százalék) aránya és a házasságon kívül született gyermekek aránya (40 százalék felett), addig a többnyire katolikus európai országokban ez az arány jóval alacsonyabb (10 százalék alatti). A különböző családmodellek aránya és társadalmi elfogadottsága természetesen előbb-utóbb a politikára, a szabályozásra is hatással van. A házasságon kívüli együttélés a hatvanas években leginkább két skandináv országban, Svédországban és Dániában terjedt el,11 de a hetvenes évek második felében, s különösen a nyolcvanas években, azonban más nyugat-európai országokban is elterjedt ez az együttélési forma.12 Ezzel szemben Olaszországban még 1990-ben is csak egy százalék, Írországban négy százalék volt ez az arány. A házasságon kívüli születések aránya a 20. század elején 10 százalék alatt maradt Európa nagy részén, és erről a viszonylag alacsony szintről is tovább csökkent egészen a hatvanas évekig. A kezdetektől kivételnek számító Ausztria és Svédország mellett13 Németországban és Dániában is ezzel ellentétes volt a tendencia, jelentősen tovább nőtt a házasságon kívüli születések aránya. A hatvanas évek hozták meg a nagy fordulatot, leginkább Svédországban és Dániában,14 ahol 15 év alatt megduplázódott, megháromszorozódott a házasságon kívüli születések aránya. Más országokban később indulva, de szintén gyorsan emelkedett az arány.15 Mindenesetre a magas skandináv értékekkel szemben Svájcban és Olaszországban még 1990-ben is csak 6,1 százalék, illetve 6,5 százalék volt a házasságon kívüli születések aránya. Mind a házastársak közötti, mind pedig a házasságban, illetve az azon kívül született gyermekek közötti jogi egyenlőséget elsőként Norvégiában és Svédországban vezették be az első világháború idején Göran Therborn16 kutatásai szerint. A többi skandináv ország is hamarosan követte a normák első megfogalmazóit, majd a két világháború között Anglia és Skócia is változtatott családjogán. A második világháború utáni két évtizedben a nyugat-európai országokban (az NSZK kivételével) alig történtek jelentős változások a gyermekek jogait érintő kérdésekben, leállt a norma terjedése. A hetvenes és a nyolcvanas évtized ugyanakkor feltűnően aktív volt a törvénykezés terén. Ekkoriban már egy sor ország garantálta a gyermekek alapvető jogait, a norma terjedése a harmadik szakaszba lépett. 56 Külügyi Szemle
