Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 4. szám - ELMÉLET - Környei Ágnes: Skandinávia mint "normatív éllovas" a gyermekjogok terén
Skandinávia mint „normatív éllovas" a gyermekjogok terén* Környei Agnes A tanulmány célja, hogy egy konkrét példán mutassa be a nemzetközi kapcsolatok konstruktivista megközelítését, annak hatékonyságát. Az emberi jogok kézenfekvő téma, hiszen a konstruktivizmus éppen az elvek, értékek és normák tanulmányozását tartja döntőnek. A normákat e felfogás szerint nemcsak a nemzetközi kapcsolatokra ható külső adottságként kell kezelni, de a társadalmon belüli normák szerepét is vizsgálni kell. A norma nem elvont fogalom, hanem konkrét magatartásra irányul, és befolyással van az egyének, csoportok magatartására. Az emberi jogok vizsgálatára kiválóan alkalmas módszer a konstruktivista felfogás, hiszen az emberi jogok, azaz a normák megsértése nem jelenti azok létezésének megkérdőjelezését, a normák alapját adó értékek továbbra is sértetlenek. Az államok azonban különbözőképpen viselkednek az értékközösségen alapuló, az emberi jogok érdekében tevékenykedő nemzetközi szervezetekben, ami az eltérő nemzeti identitásokra, politikai kultúrára vezethető vissza. Az emberi jogok vizsgálatát segíti a konstruktivista megközelítés egy másik alaptétele is, nevezetesen a nem állami szereplők (nemzetközi szervezetek, nem kormányzati szervezetek, transznacionális vállalatok) bekapcsolása a nemzetközi viszonyok elemzésébe. Mint Kiss J. László1 is utal rá, az emberi jogok kérdései remek példák a konstruktivista szemlélet bemutatására, ugyanis ezek felmerülhetnek akár a nemzetközi rendszerben, például a kormányközi szervezetek keretében, illetve a nem kormányzati szervezetek hálózatában, akár az államokon belül egyidejűleg is. A következőkben a normák transznacionális terjedését egy konkrét példa, a gyermekjogok alapján vizsgáljuk. A konstruktivista stádiummodellen belül három szakasz, a norma keletkezése, elterjedése és internalizálódása különböztethető meg. Közöttük nincs folyamatos átmenet, egy kritikus küszöb átlépésével érhető el a következő szakasz. A normák keletkezésének kulcsszereplői a „normaaktivisták", a témával foglalkozó NGO-k, ezek legfőbb célja, hogy meggyőzzék az államok egy csoportját, hogy vállalják a normatív éllovas szerepét. A második szakasz, a normák elterjesztése azt jelenti, hogy a többi állam is elkezdi utánozni az éllovasok magatartását. Itt már fontos szerepet játszanak a nemzetközi szervezetek is, amelyek e normák terjesz2009. tél A tanulmány az MTA Bolyai-ösztöndíjának a támogatásával készült. 53