Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 4. szám - ELMÉLET - Környei Ágnes: Skandinávia mint "normatív éllovas" a gyermekjogok terén
Környei Ágnes tése érdekében közvetett vagy közvetlen nyomást gyakorolnak az egyes államokra. A nemzetközi szervezetek szerepe kettős a transznacionális szocializáció folyamatában. Egyrészt normákat terjesztenek, vagy akár újakat is létrehozhatnak, másrészt ellenőrzik a létrehozott normák betartását.2 Nem szorul külön bizonyításra, hogy a nemzetközi szervezetek szerepe (normaalkotás, ellenőrzési mechanizmus) mennyire kulcsfontosságú az emberi jogok terén. Ha a normák elterjedése meghalad egy küszöbértéket, akkor beszélhetünk a harmadik szakaszról, a normák internalizálódásáról. Jogos Kiss J. László azon felvetése, hogy a kritikus tömeg előfeltételének megfogalmazása gyakorlatilag visszacsempészi a realista, hatalmi struktúrában való gondolkozást, ugyanis a politikai vagy gazdasági nagyhatalmak erős demonstratív hatása általánosan elfogadott tétel. Ugyanakkor a jelen cikkben vizsgált téma területén éppenséggel a Szűcs Jenő-féle félperiféria (Skandinávia) egyértelműen normaéllovas szerepe mutatható ki, ennek lehetséges magyarázatait is igyekszünk feltárni. A vizsgált kérdés, azaz a gyermekjogok különleges területe az emberi jogoknak. Egyrészt elsősorban második generációs, azaz gazdasági, szociális és kulturális jogokat foglal magában, de egyes polgári és politikai jogok is ide sorolhatók. Mivel a jövő nemzedékének jogairól van szó, szükségképpen irányítják a figyelmet a szolidaritási jogokra is. A gyermekek jogai tehát kitűnő példát adnak a jogok összefonódására. A téma különlegességét nemcsak az emberi jogokat átfogó jellege indokolja, de az univerzális egyezmény3 egyöntetű, gyors elfogadása révén - ezt az egyezményt írta alá és ratifikálta a legtöbb ország4 - egyetemesen elfogadott jogokról is beszélhetünk. A széles körű elfogadottság egyébként egyedülállóan jó alapot ad a nemzetközi együttműködéshez, ami az emberi jogok nagy részéről nem mondható el. Továbbá a terület különlegességét mutatja, hogy a gyermekjogok nemcsak azok alanyait, így a gyermekeket, de minden, a gyermekekkel kapcsolatba kerülő személyt is érintenek. Azaz e jogok megvalósulása nemcsak a szülők, de hivatásuk révén a tanárok, az orvosok, a bírók stb. tevékenységét is befolyásolja. A gyermekek megítélése az elmúlt évszázadokban rendkívül sokat változott Európában. Ezt mutatja a gyermekekre vonatkozó szociálpolitikai intézkedések folyamatos növekedése és a gyermekgondozó intézmények kiépülése, folyamatos bővülése.5 A társadalom hozzáállása is megváltozott a gyermekhez, társadalmi státusához például az iskoláztatás, a munkába állás feltételei tekintetében. A gyermekjogok terén már kialakultak nemzetközileg is garantált normák. Az általános alapjogok speciálisan gyermekekre vonatkozó rendelkezésein túl vannak kifejezetten a gyermekekhez köthető jogok. Kizárólagosan vagy mindenekelőtt a gyermekekre vonatkozó jog például a mindkét szülővel való kapcsolattartás joga vagy a tanuláshoz való jog. A gyermekek szükségletei életük különböző szakaszaiban nagyon eltérők. Az első öt évben a gyermeknek a biztonság, az egészségügyi ellátás a legfontosabb. Kisgyermekkorukban (5-12 év) is szükségük van ezekre, de újabb szükségletek 54 Külügyi Szemle
