Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 4. szám - ELMÉLET - Friedmann Viktor: Demokrácia, inkluzivitás, biztonság
Friedmann Viktor lalta el a vizsgált 179 ország között.41 A jövedelemelosztás politikai csatornáinak jelentősége, a politikai vezetők számottevő gazdasági szerepe Kenyában is megfigyelhető ugyan, ám Szudánban a jelenséget súlyosbítja az olajjövedelmeknek a kartúmi kormányhoz történő áramlása. Az olajipar felfutása lehetővé tette, hogy a szudáni kormány pusztán a fővárost hatalma alatt tartva, az ottani lakosság hűségét megvásárolva hatalmon maradhasson, ugyanakkor levette azt a terhet a válláról, hogy legitimitása érdekében a periférián élők igényeire is tekintettel legyen.42 A szudáni főváros látványos fejlődése éles kontrasztban áll a marginalizált területeken tapasztalható képpel. A Human Development Report adatai szerint a Kenya jövedelmi egyenlőtlenségeit jellemző Gini-koefficiens a relatíve szélsőséges eloszlást jelző 42,5. 43 Mindkét országban látványos a középosztály hiánya, Kenyában azonban az egyes etnikai csoportok között nem figyelhető meg általánosságban jelentős különbség a gazdasági helyzet tekintetében.44 Ez azt támasztja alá, hogy az igazi szakadék az elit és a lakosság nagy része között húzódik, s amennyiben az egyes csoportok mégis hátrányban érzik magukat, az elsősorban az elit körében tapasztalható alacsony reprezentációjuknak köszönhető. Az elit zártsága és a mindent átszövő korrupció jelentős mértékben akadályozza a mobilitást, azaz nem csupán a jövedelmi különbségek nagysága problémás, hanem az egyén jövedelmi helyzetén való változtatás lehetőségének hiánya is. A nemzetgazdaság fejlődésében, elosztórendszerében és struktúrájában megmutatkozó szelektivitás és egyenlőtlenség az erőforrások központosítása, a lojális csoportok erősítése, valamint az ellenzéki erőközpontok megjelenésének aláásása révén erősíti az elit pozícióit. Ugyanakkor az egyén, illetve a csoport gazdasági helyzete javításának kilátástalansága és a gazdasági és etnikai törésvonalak egybeesése jelentős mértékben növeli az erőszakos konfliktusok kialakulásának veszélyét. Az erőszak számos esetben önmagában is az elitcsoportok eszközévé válik. Akár demokráciáról, akár valamiféle autoriter rezsimről legyen szó, a politikai demográfia jelentősége nehezen alábecsülhető. Kenyában a demokratikus intézményrendszer jelenléte miatt elsősorban választási demográfiáról beszélhetünk, aminek befolyásolása arap Moi ideje óta a hatalmon lévők céljává vált.45 A központi hatalom támogatta az állam erőszak-monopóliumának gyengülését, ha éppen ebben látta túlélésének esélyét. A választásokat megelőző, illetve az azok során megvalósuló erőszakos cselekmények következtében életüket vagy otthonukat elvesztő emberek és csoportok a szavazás folyamatából kimaradnak, ezáltal a támogatásukat élvező ellenzéki mozgalmak gyengíthetők.46 Szudánban hasonlóképp számos esetben alkalmazták a biztonsági helyzet szándékos aláásását azokban a térségekben, amelyek országos súlyát csökkenteni akarták. A darfúri területek lakosságával való folyamatos manipuláció, otthonukból való elűzésük, menekülttáborokba koncentrálásuk, az adminisztratív határok átalakítása és a népszámlálási törekvések ellehetetlenítése mind-mind a politikai elit által alkalmazott stratégiába illeszkednek bele, amelynek célja autoriter rendszer esetén az ellenzéki 48 Külügyi Szemle
