Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - ÁLLAMÉPÍTÉS - Paragi Beáta: Békefolyamathoz kötött államépítés a Közel-Keleten. A palesztin eset tanulságai
Paragi Beáta érte el különféle csatornákon a palesztin területeket. A segélyek relatív nagyságrendje - szintén éves átlagban -1993 és 2000 között a GDP-hez viszonyítva 18 százalékot (1994), 10 százalékot (2000), illetve 2001-2005 között körülbelül 20-30 százalékot jelentett.10 Az oslói megállapodások árnyékában összehívott első donorkonferencia záródokumentuma szerint a donorok által felajánlott támogatások deklarált kettős célja (twin goals) annak biztosítása, hogy a) rövid távon javuljanak a gazdasági kilátások, illetve az életszínvonal, b) hosszú távon megteremtsék a fenntartható növekedés alapjait.11 Más szavakkal: a) az életkörülményeket illető nehézségek enyhítése, rehabilitáció rövid távon, illetve b) hosszú távon kapacitásépítés az emberi erőforrások, illetve az intézményrendszer terén; a kereskedelem és a magánbefektetések ösztönzése; egy öt évre szóló közbefektetési program kidolgozása a fizikai és szociális infrastruktúra, illetve termelőkapacitások vonatkozásában; valamint a regionális gazdasági integráció és szabadpiac fejlődésének elősegítése.12 Egyszerűbben megfogalmazva a nemzetközi szereplők egyrészt gazdaság fejlődéséhez szükséges hátteret kívánták biztosítani, másrészt a palesztin kormányzati intézményrendszert stabilizálni. Az oslói békefolyamat alakulása a Hamász választási győzelméig Az oslói megállapodások Izrael és a PFSZ közötti közvetlen politikai alku eredményei, bár az elvi nyilatkozat lényegében hegemón „béke" volt.13 Függetlenül a kifejezetten deklarált vagy beleértett céloktól mindkét oldalnak voltak azon saját érdekei, megfontolásai, amelyeket érvényesíteni kívánt. Hasonlóan eltérőek voltak a megállapodás(ok) ra vonatkozó interpretációik is.14 Izraelnek szembe kellett néznie azzal a problémával, hogy a megszállás fenntartása nem hatékony;15 a palesztin félnek (legalábbis legitimnek elismert képviselőjüknek) be kellett látnia, hogy anélkül, hogy legalizálná kapcsolatait Izraellel, nem lesz képes független államot létrehozni. A tárgyalásban résztvevők (i) tisztában kellett, hogy legyenek a katonai eszközökkel mért teljesen aszimmetrikus alkupozícióknak,16 illetve (ii) tudatában voltak, hogy a politikai érdekek felülírják a gazdasági megfontolásokat.1' A megállapodások, így a párizsi jegyzőkönyv szövegezésében is tetten érhető konstruktív kétértelműség, illetve „befejezetlen" (open-ended) jelleg mindkét fél számára lehetőséget biztosított arra, hogy a másik oldal szándékait és képességeit próbára tegye.18 Bár az oslói folyamat (1993-2000) politikai értelemben nem érte el kitűzött célját - a palesztin területek végső státusáról való megállapodást - gazdasági szempontból nem tekinthető egyértelmű kudarcnak. A palesztin nép kapott rá esélyt, hogy bebizonyítsa, képes normális életet19 folytatni azon területeken, amelyek a PH funkcionális és területi fennhatósága alá kerültek, illetve amelyeken az izraeli hadsereg visszavonulásakor azon76 Külügyi Szemle
