Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - ÁLLAMÉPÍTÉS - Paragi Beáta: Békefolyamathoz kötött államépítés a Közel-Keleten. A palesztin eset tanulságai
Békefolyamathoz kötött államépítés a Közel-Keleten. A palesztin eset tanulságai nal hatályon kívül helyezték az izraeli törvényeket és katonai rendeleteket.20 A palesztin területek (Nyugati Part és Gázai övezet) az 1990-es évek elején éppúgy az alacsony-közepes jövedelmű országok csoportjába tartoztak, mint napjainkban. Ennek ellenére a gazdaság és társadalom állapotát jelző mutatók mintha ellenkezően mozognának a politikai fejleményekkel. Ami a fő tendenciákat illeti, mindkét időszakot (1993-2000, 2001-2005) két további egységre lehet bontani. 1993 és 1996/1997 között éppúgy romlottak a gazdaság állapotát jelző mutatók, mint 2000 őszétől 2003 elejéig. A második intifáda (2000. szeptember) és a Hamász választási győzelmét (2006. január) megelőző években - 1997/1998 és 2000 nyara, illetve 2003 eleje és 2006 év eleje között - határozott javulás volt tapasztalható mind a gazdasági növekedés, mind foglalkoztatottsági mutatók terén. A palesztin területek GDP-je (konstans áron számolva és éves átlagban) az 1990 és '93 közötti 2,765 milliárd dollárról az 1994 és 1999 közötti időszakban 3,642 dollárra nőtt, majd elérte a 3,912 milliárdot (2000 és 2002 között), illetve a 4,233 milliárdot (2003 és 2005 között).21 Az 1994 és 1999/2000 közötti (éves átlagban számolt GDP- és GNI-) növekedés annak köszönhető, hogy a politikai értelemben vett - öngyilkos merényletekkel, telepesek számának növekedésével, izraeli biztonsági intézkedésekkel mérhető - kapcsolatok 1996-os mélypontja után enyhült a felek közötti feszültség. Igaz, hogy jóval szigorúbb (precízebb) engedélyezési, illetve közlekedési (szállítás) procedúrák árán,22 de éves átlagban a teljes mozgáskorlátozással járó napok (comprehensive closure days) száma csökkent, az Izraelben munkát vállalni tudó palesztinok száma 1999-re elérte az 1993 előtti szintet (körülbelül 135 ezer fő). A munkanélküliségei ráta - a négy százalék feletti népszaporulat ellenére is - 23,8 százalékról 11,8 százalékra esett vissza (1996 és 1999 között). A szegénységi ráta 27 százalékról (1996) 20 százalékra csökkent (2000).23 A lakosság és vállalkozások megtakarítási kedvét (is), illetve a gazdaság élénkülésének lehetőségét is magukban hordozó bankbetétek az 500 millió USD-ről (1993) 1,9 milliárdra (1997), illetve 2000-re 3,5 milliárd dollárra nőttek.24 A - döntően továbbra is Izraellel bonyolódó - kereskedelem, mind az import mind az export vonatkozásában élénkült; míg az utóbbi 1994 és 1999 között 58,7 százalékkal, addig az előbbi - igaz, részben segélyekből finanszírozott import - több, mint 60 százalékkal nőtt.25 Az indikátorokban 2000 folyamán bekövetkező csökkenés már 2000 utolsó negyedévének, az intifáda következményeinek tudható be. Talán a társadalom „lelkiállapotát" kifejező legjobb mérce, hogy az egy főre jutó GDP és GNI az 1990-es évtized végére sem érte el az elvi nyilatkozat aláírását megelőzően létező értéket.26 A magas népszaporulatnak (3,6-4 százalék évente) is köszönhetően az egy főre jutó GDP az 1990 és '93 közötti szintről (1680 USD) 1536 dollárra (1994-1999), majd 1247 dollárra (2003-2005) süllyedt.27 Az indikátorokban kifejezésre jut az izraeli biztonsági intézkedések kereskedelmet, szállítást érintő hatása is, amennyiben 1994 és 2005 között mind az export, mind az import GDP-hez viszonyított aránya tovább csökkent.28 Az Izraelben, izraeli telepeken munkát vállalni tudó palesztinok számának alakulása a GNI változásait magyarázza. A második intifáda kitörése (2000. szept.) 2009. tavasz 77
