Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - ÁLLAMÉPÍTÉS - Paragi Beáta: Békefolyamathoz kötött államépítés a Közel-Keleten. A palesztin eset tanulságai
Békefolyamathoz kötött államépítés a Közel-Keleten. A palesztin eset tanulságai Paragi Beáta Az oslói békefolyamattal egy időben fellendülő meginduló nemzetközi segélyezés az akkor létrehozott Palesztin Hatóság gazdasági és politikai rendszerét kívánta fejleszteni annak érdekében, hogy az elvi nyilatkozatot aláíró felek - Izrael és a palesztin nép - eljussanak a végső megállapodásig. Az autonómia létrehozásával nemzetközi szereplők sokasága vált érintetté az oslói békefolyamatban, amennyiben a Palesztin Nemzeti Hatóság modem „állami" intézményrendszerként való működtetése megkövetelte a külső segítséget. A békefolyamat támogatását alapvetően a nemzetközi közösség fejlett államai - Európa, Észak-Amerika, illetve Japán - vállalták. A politikai szereplőként is megnyilvánuló donorok álláspontjainak, tevékenységének összehangolása, illetve azok Palesztin Hatósággal és Izraellel való egyeztetése kellően bonyolult együttműködési kereteket alakított ki. E rendszerben egyik szereplő érdekei sem érvényesülhettek kizárólagosan. Miközben lehetővé vált, hogy a segélyezés gazdasági-fejlesztési értelemben a körülményekhez képest látványos eredményeket produkáljon, politikai összefüggésekben súlyos problémákhoz vezetett. Az oslói folyamat sikere - izraelipalesztin relációban és palesztin oldalon - egy olyan politikai szervezet (Palesztinái Felszabadítási Szervezet) belső legitimitásán és kompetenciáin múlt, amelynek adottságai és lehetőségei éppúgy nem biztosítottak megfelelő hátteret a donorok beleértett céljainak (a modern, demokratikus palesztin állam megteremtésének), ahogy maguk az oslói megállapodások sem. Háttér és kontextus: az oslói békefolyamat A közel-keleti konfliktus megoldása, így az 1990-es években oslói jelzővel illetett békefolyamat támogatása, távlatilag egy életképes palesztin állam alapjainak megteremtése kiemelt fontossággal szerepel a nemzetközi közösség napirendjén. Az 1993-ban norvég közvetítéssel megindult oslói békefolyamat a nemzetközi közösség szereplői, legalábbis a fejlett (jellemzően nyugati) államok körében széles politikai, anyagi támogatásnak 2009. tavasz 73
