Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - KÖNYVEKRŐL - Matura Tamás: A hazai modern Kína-kutatás eredményei
Könyvekről lággazdasági fellendülés egyik legfontosabb szereplője, már-már sine qua non-ja. A londoni G20-csúcstalálkozón ezt az új helyzetet kénytelen volt a Nyugat is elfogadni. Kína nemzetközi kapcsolatainak legfontosabb aspektusa a gazdaság, hiszen az 1979 óta eltelt időszak fellendülésének motorja a külkereskedelem, az export volt. Hernádi András Kína nemzetközi kapcsolatai című elemzése ennek megfelelően elsőként áttekinti Kína külkereskedelmi és tőkeforgalmát, illetve annak megoszlását a világ egyes országai, régiói között. Az ország külkereskedelmi többlete 2006-ban meghaladta a 177 milliárd dollárt, amelynek legnagyobb része az Egyesült Államokkal szemben realizált többletből adódott. Az amerikai-kínai kapcsolatok terén is jelentős konfliktusok forrása az Egyesült Államok kereskedelmi deficitje. A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozatlansága 1983 óta folyamatosan növekszik, 2007-re az Egyesült Államok Kínával szembeni deficitje meghaladta a 260 milliárd dollárt, ami az összdeficit egyharmada. Érthető, hogy Washingtonnak kényelmetlen ez a helyzet, amelynek okaként legtöbbször a kínai exporttámogatásokat és kereskedelempolitikát emlegeti. Legalább ekkora problémát okoz az amerikai félnek, hogy - Washington álláspontja szerint - Peking mesterségesen alacsonyan tartja a jüan árfolyamát, amivel támogatja a kínai kivitelt. A kínai külpolitika Közép-Ázsia irányában is nyitott. A Sanghaji Együttműködési Szervezet a térség biztonságpolitikai koordinációját tűzte ki célul, meghatározó szereplője Kína mellett Oroszország. Az együttműködés keretein belül a két fél a Szovjetunió széthullását követően rendezte határvitáit, mára viszont hangsúlyossá vált az energetikai együttműködés is, hiszen Közép-Ázsia gazdag energiaforrásait Kína növekvő igényeinek kielégítésére használhatja fel. A külügyek terén gyakran hallhatunk manapság Kínának a fekete-afrikai országokkal folytatott kapcsolatairól. A nyersanyagokra éhes kínai gazdaság elsődleges célja Afrikában a további fejlődéshez szükséges készletek biztosítása. 2000-ben negyvennégy ország részvételével megalapították a Kína-Afrika Együttműködési Fórumot, elsősorban a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében. Nyugati források gyakran aggodalmuknak adnak hangot Kína afrikai térnyerése kapcsán, mivel egyfelől tartanak saját gazdasági pozícióik romlásától, másfelől szerintük Kína olyan országokat is támogat, amelyek nem tesznek eleget a velük szemben támasztott politikai követelményeknek. Ugyanakkor a félelmek dacára az Afrikába irányuló FDI-befektetések 70 százaléka továbbra is az Egyesült Államokból és Európából érkezik. A magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit taglalja Rácz Lajos A magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei című fejezetben. Külön-kü- lön áttekinti a viszonyrendszer egyes vetületeit, így az agrár-, a gazdasági és a tudományos együttműködés feltételeit. A globalizálódó világban Magyarországnak is alkalmazkodnia kell ahhoz a tényhez, hogy Kína immáron megkerülhetetlen gazdasági nagyhatalom, ezért feltétlenül szükséges a kétoldalú kapcsolatokban rejlő lehetőségek feltárása, majd kiaknázása. 210 Külügyi Szemle
