Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - KÖNYVEKRŐL - Matura Tamás: A hazai modern Kína-kutatás eredményei
Könyvekről A magyar lehetőségeket erősíti, hogy Kína európai jelenlétének fokozása érdekében hazánkat egyfajta „hídnak", regionális központnak tekinti, amelyet e téren szerencsés földrajzi helyzetünk is megalapoz. Ezen túl még él Kínában Magyarországról az a pozitív kép, amely egyrészt az 1950-es, 1960-as években csereprogramok keretében itt járt kínaiakban alakult ki, másrészt az 1990-es években betelepült kínaiak által az anyaországgal fenntartott kapcsolatok során színesedett tovább. A magyar vállalkozók, befektetők esélyeit azonban számos körülmény rontja. Az együttműködés kiteljesedéséhez szükséges beruházások volumene messze meghaladja a honi kis- és közepes vállalkozások lehetőségeit és kockázatvállalási hajlandóságát. Elengedhetetlen a jelentős állami szerep- vállalás, amely egyfelől a hiányos infrastruktúra kiépítése és az összehangolt, stratégiai jellegű gazdaságpolitikai döntések terén, másfelől a bürokratikus akadályok lebontása terén játszhatna fontos szerepet. Általában elmondható, hogy egy hosszú távra érvényes, társadalmilag támogatott Kína-stratégia elfogadásának kicsi az esélye (245. o.). Nem lehetne teljes a kötet Kína világgazdasági szerepének, erősödő intézményi integrációjának bemutatása nélkül. Inotai András Kína növekvő szerepe a világgazdasági folyamatokban című tanulmányában rávilágít, hogy a népköztársaság példátlan ütemű fejlődése nem csupán az ország globális gazdasági befolyását és súlyát, hanem egyben az egész világgal szembeni felelősségét is megnöveli. Szerencsére úgy tűnik, hogy Kína képes vállalni azt a terhet, amely azzal jár, hogy az Egyesült Államok és Japán után a világ harmadik legnagyobb gazdaságává vált. A kínai növekedés egyik új, de a jövőben egyre jellemzőbbé váló jelensége, hogy Kína tőkeexportőri szerepe is egyre jelentősebbé válik. 2006 végén a külföldre irányuló kínai befektetések állománya több mint 90 milliárd dollár volt (290. o.). A Going Global stratégia keretein belül Kína befektetései útján arra törekszik, hogy a gazdasági előnyök mellett politikai és stratégiai, a többpólusú világrend felé mutató pozíciókat építsen ki. Többek közt hatalmas külkereskedelmi többletéből táplálkozva Peking eddig is számos figyelemre méltó felvásárlást vitt véghez - ilyen volt például, amikor a Lenovo megvette az IBM számítógép üzletágát - mostanában azonban olyan jelek mutatkoznak, hogy a nemzetközi válságban meggyengült számos nyugati vállalat válhat a világ legnagyobb valutatartalékával rendelkező Kína célpontjává. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a népköztársaság középtávon a világ egyik legfontosabb tőkeexportőrévé válhat, s erre fel kell készülniük a nyugati országoknak is. Ezek a példák jól mutatják, hogy Kína már eddig is látványos teljesítményt nyújtott, pedig kínai szemmel nézve semmi meglepő nincs ebben a folyamatban, hiszen az elmúlt évezredekben mindig a Középső Birodalom volt a világ legnagyobb gazdasága, csupán az ipari forradalom óta eltelt két évszázadban maradt le a Nyugattal szemben. Most helyreáll a természet rendje, Kína vásárlóerő-paritáson számítva már a második az Egyesült Államok mögött, a világtermelés 15 százalékával, pedig még csupán útja elején jár. A változó Kína kompakt, jól szerkesztett formában tartalmazza az MTA-MEH 2009. ősz 211
