Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Tóth Imre: Variációk konfliktuskezelésre. Bonn, Berlin és Budapest diplomáciai erőfeszítései a keletnémet menekültkérdés megoldására, 1989
Variációk konfliktuskezelésre get biztosítanak, ismert a menekültek előtt, ám ők nem hisznek a német hatóságoknak. Ennek oka Horn szerint a keletnémet állambiztonsági szervek és az NDK-állampol- gárok közötti feszült viszony. A magyar külügyminiszter világossá tette: a nemzetközi közvéleményre és Magyarország nemzetközi kötelezettségeire való tekintettel a Magyar Népköztársaság egyetlen NDK-állampolgárt sem küld vissza erőszakos úton a hazájába. Egyszersmind azonban azt is kijelentette, hogy az NSZK által keletnémet állampolgároknak kiállított útleveleket nem ismerik el hivatalos dokumentumként, és - mivel a nemzetközi konvenciók ez esetben nem alkalmazhatók - a menekültstátus megadása sem elfogadható megoldás. Horn Magyarország szempontjából kiemelten fontosnak tartotta az Ausztriához fűződő kapcsolatok fejlesztését, ami szerinte lehetetlenné teszi a határellenőrzés korábbi formáinak visszaállítását az osztrák-magyar határon. Tájékoztatta tárgyalópartnerét, hogy a határkontrollt húsz kilométer mélységben megerősítették, ami Magyarországon nem kis feszültséget eredményezett. Horn indítványozta: az NDK kormánya kötelezze magát arra, hogy visszatérő állampolgárai kiutazási ügyét jóindulatú elbírálásban részesíti. Miután azonban világos volt, hogy a keletnémet vezetés nem mutat hajlandóságot ilyesféle kötelezettségvállalás iránt, és ha mégis, annak betartása igen nehezen ellenőrizhető, a magyar fél „saját hatáskörében" is lépni szándékozott az ügy megoldása érdekében. A magyar külügyminiszter előállt a már eldöntött formulával, hogy az osztrák határt - Ausztria egyetértésével - megnyitják az NDK állampolgárai előtt. Ezzel egyidejűleg az utazásokról 1969. június 20-án megkötött megállapodás érvényét veszíti. Azután pedig a keletnémet állampolgárok - személyi igazolványuk felmutatásával - harmadik országba távozhatnak, ha rendelkeznek ezen országtól kapott beutazási vízummal. Ezt a szabályozást Horn szeptember 4-től javasolta bevezetni. Fischer fagyosan fogadta a javaslatokat, és kijelentette, hogy ultimátumokkal nem lehet a problémát megoldani, ráadásul az ilyesmi a kétoldalú kapcsolatok alakulását is kedvezőtlenül befolyásolja. Az NDK érdekelt a Magyarországgal való jó kapcsolatok fenntartásában, de meglévő szerződéses megállapodással szemben nem hajlandó az érdekeit sértő egyezménybe belemenni - jelentette ki, hozzátéve, hogy a magyar javaslatok csupán az NSZK által folytatott kampányt szolgálják. Fischer inkább azt firtatta, hogy Magyarország lezárja-e határait, amire Horn ismételten nemmel válaszolt. Leszögezte, hogy ilyet csak az NDK tehetne, ám ő személy szerint ezt nem ajánlja.51 A megbeszélésen részt vevő Pallagi Ferenc belügyminiszter-helyettes52 arról számolt be, hogy az elfogott német menekülteket minden esetben felszólítják a hazájukba való visszatérésre, ám ők a felszólításnak nem tesznek eleget, sőt fenyegető módon, néha erőszakosan lépnek fel az eljáró magyar hatóságokkal szemben.53 A magyar delegáció még aznap tárgyalásokat folytatott Günter Mittaggal, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának titkárával, az NDK Államtanácsának helyettes elnökével is. Mittag - miután tájékozódott az előző megbeszélésekről - felkér2009. ősz 171
