Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)

2009 / 3. szám - ELMÉLET - Szörényi András: Smart power, avagy az év "felfedezése"

Smart power, avagy az év „felfedezése ezt mindaddig nem szoktuk felismerni, amíg erősítik egymást, csak akkor, amikor gyen­gítik. A katonai hatalom ugyancsak kapcsolatban áll a soft power megnyilvánulásaival. Amint azt a terrorizmus elleni küzdelem kapcsán Donald Rumsfeld védelmi miniszter kérdésére - Vajon több terroristát fogunk-e el, ölünk-e meg, rettentünk el, és győzünk meg mindennap, mint amennyit a terrorista csoportok és radikális papok toboroznak, kiképeznek és ellenünk küldenek? - válaszul Nye megfogalmazta, nehéz ezt az egyenle­tet megoldani olyan stratégia nélkül, amely képes szíveket és a tudatot is megnyerni.13 A nemzetközi kapcsolatok szereplői a különböző szinteken eltérő mértékben képe­sek jelen lenni, mivel a hatalmi eszközök közül nem feltétlenül rendelkeznek mind­egyikkel, vagy nem tudják a rendelkezésükre álló eszközöket megfelelően alkalmazni. Vannak olyan szereplők, amelyek minden hatalmi típussal rendelkeznek, és azok kom­binációját használják: ilyenek az államok, de egyre nagyobb mértékben a nemzetközi terrorista szervezetek is. Az államok esetében tehát az okos hatalom egyenlő magával a hatalommal, és sokkal helyesebb lenne smart use ofpowerxöl beszélni, azaz „a hatalmi összetevők okos kombinációjáról (felhasználásáról)". A körülmények változásai alkalmazkodást követelnek meg az államoktól. Az új sze­replők megjelenésére, illetve a régi szereplők befolyásának növekedésére meg kell talál­ni az adekvát válaszokat, amelyek közül az egyik lehet a hatalmi mixen belüli változta­tás, új eszközök alkalmazása, vagy feledésbe merült, háttérbe szorult eszközök előtérbe helyezése. A kétpólusú világ katonai szembenállásának megszűnésével, a határokon át­nyúló kihívások megjelenésével, a világgazdaság globalizálódásával, a transznacionális vállalatok befolyásának növekedésével és a kommunikációs forradalom következtében megerősödő nem állami szereplők előtérbe kerülésével az államok új típusú kihívások­kal kerülnek szembe, s ezekre más és más eszközökkel lehet hatékony válaszokat adni. Ez egyben azzal is jár, hogy nemcsak a különböző nemzetközi szereplői csoportok kö­zötti erőviszonyok alakulnak át, hanem az egyes csoportokon belüli viszonyok is. Az állami szereplők esetében a hard és a soft power elemeinek fontossága változik meg az új kihívók és kihívások tükrében. Ez közvetett módon azt is mutatja, hogy az országok relatív befolyásolási képessége a nélkül változik meg, hogy az érdekérvénye­sítési eszközei megváltoznának. Ha elfogadjuk azt a tételt, hogy a 21. században a soft power eszközök szerepe megnő, akkor logikusan következik, hogy azok az országok, amelyek relatíve kisebb hard power eszközökkel rendelkeznek, és korábban ennek kö­vetkeztében kisebb befolyással bírtak, a jövőben nagyobb lehetőséget kapnak érdekeik érvényesítésére. Ráadásul a vonzás hatalmának növelése - szemben a katonai hata­lommal - nem annyira tőkeigényes, így a szegényebb országoknak is előrelépési le­hetőséget jelenthet. A vonzás hatalma az átalakuló világgazdaságban, a kereskedelmi kapcsolatok javításáért és a közvetlen tőkebefektetésekért folyó küzdelemben ugyan­csak nagy szerepet kap. A globalizáció eredményeként a gazdasági kapcsolatok lénye­gesen átalakulnak, változásuk dinamikája folyamatosan nő. Az információáramlás 2009. ősz 153

Next

/
Thumbnails
Contents