Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - EURÓPA - Király Gyöngyi: Balti régió: a kisállami projekt
Balti régió: a kisállami projekt • a valós, napi kapcsolatok; • az identitás megléte; • a megfelelő történelmi helyzet. Emellett vannak olyan tényezők, amelyeket vizsgálok, hogy milyen a régió felépítése (centrális vagy egységes), illetve hogy a regionalizmuselméletek által felvázolt jellemzők megállják-e a helyüket, mint a nagy- és a kis országok kapcsolata, az új regionalizmuselmélet néhány állítása megáll-e erre a területre, például az elmosódó határok. A történelmi környezetet nem kívánom vizsgálni, hiszen ezt már több, biztonsággal és stratégiával foglalkozó tanulmánykötet is érintette, és megállapította, hogy a terület különleges esély előtt áll.29 A politikai akarat és az országszintű identitás vizsgálata, amelyet ebben a tanulmányban elvégzek, választ ad viszont az egyéb, nem alapvető jellemzők tekintetében is. A kritikai diskurzus elemzés Mint már említettem, a társadalmi konstruktivizmus hasznos megközelítés lehet egy régió fejlődésének vizsgálatánál is, mindazonáltal szem előtt kell tartani a relativizálás veszélyeit. A politikai akarat és az identitás vizsgálatához diskurzus analízist fogok alkalmazni, nevezetesen a Fairclough és Van Dijk nevéhez köthető kritikai diskurzus elemzést (Critical Discourse Analysis - CDA).30 Ezt már többször használták társadalmi jelenségek, politikai pártok diskurzusának elemzésére, de használata a regionalizmusoknál nem volt jellemző. A CD A alapvető feltevése, hogy a társadalmi mező változásai megjelennek a diskurzusban, amely tulajdonképpen társadalmi gyakorlat. Van Dijk értelmezése szerint a CD A nem módszertan, hanem megközelítés, azaz nem vonultat fel igazán új eszközöket, inkább az adatok új csoportosítása révén mutat fel új eredményeket. Maga a diskurzus alapvetően két dolgot jelenthet: egyrészt a társadalmi érintkezés szemiotikus elemeit (mint a szöveg és a testbeszéd), és emellett egy olyan „kategóriát, amely képviseli a társadalmi élet különböző aspektusait"31, ilyen például a politikai diskurzus. Van Dijk szerint a diskurzust többféleképpen értelmezhetjük, beszélhetünk „egyfajta nyelvhasználati formáról", vagy értelmezhetjük a nyelvhasználat, az ideológia és filozófia együtteseként. Értelmezésem szerint a diskurzus egy elkülöníthető mód, a társadalmi érintkezésre alkalmas eszközök összessége, és Fairclough nyomán szemiózisnak ezek szemiotikus megjelenési formáit tartom. Van Dijk úgy véli a beszédek, a hírek, a szövegek mind részei a diskurzusnak, Fairclough ezt nem is vitatja, de hozzáteszi, hogy még a kulturális-művészeti tárgyak is a diskurzus részei. Bár a vizuális üzenetek hatásosabbak lehetnek, a nyelv által kifejez2009. ősz 117
