Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - EURÓPA - Király Gyöngyi: Balti régió: a kisállami projekt
Király Gyöngyi Egy másik változata a balti államok egysége megkérdőjelezésének a Baltikum és Közép-Európa kapcsolata, ami leginkább Litvánia különleges kapcsolatát takarja Lengyel- országgal és Fehéroroszországgal. Vilnius sokszor jellemzi magát közép-európaiként és baltiként, vagy inkább közép-európaiként. A két ország között ott van Lettország, amelynek nincsenek se nyelvi, se történelmi különleges kötelékei nagyobb vagy fejlettebb országokhoz és ilyen szempontból legközelebb a litvánokhoz és az észtekhez áll. Nem véletlenül tűnik úgy, hogy Lettországnak a legfontosabb a három állam egysége. Egy másik általános megközelítés volt, hogy a baltiság többet jelent, mint a három ki balti államot. Ez megtalálható szervezeti szinten is, hiszen létezik az észak államok kezdeményezésére a Balti Tengeri Államok Tanácsa, amelyben Dánia, Svédország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia mellett jelen van Lengyelország, Németország és Oroszország is. Ilyen értelemben a Baltikum inkább BaltoskandináviaP Emellett ne feledkezzünk el az Európai Unió Északi Dimenziójáról, amely tulajdonképpen a balti-tenger menti EU-tagok, plusz Norvégia, Izland és Oroszország. Ennél a megközelítésnél azonban felvetődik még Fehéroroszország szerepe is, hogy valaha esetleg tagja lehet-e egy ilyen régiónak. Vannak tehát szervezetek, amelyek felvállalják a baltiságnak egy szélesebb értelmezését, a Balti-tengeri Államok Tanácsa (Council of Baltic Sea States - CBSS), a Balti-ten- geri Államok Szubregionális Együttműködése (Baltic Sea States Subregional Cooperation - BSSSC) és a például a Balti-tengeri Parlamentáris Konferencia (Baltic Sea Parliamentary Conference - BSPC), a kérdés inkább csak az, hogy ezeket mennyire veszik komolyan. Egy harmadik megközelítés a Baltikumot leszűkíti Észtországra, Lettországra és Litvániára. Ezt a társadalmi konstruktivisták alapján talán visszavezethetnénk arra, hogy a világ nagy részében a balti államok emlegetésekor elsősorban e három állam jut az emberek eszébe, és ha a diskurzus teremt valóságot, akkor ez talán már elég a régióság megteremtéséhez. Ehhez az egységhez nagyban hozzájárult a 20. századi hasonló történelem is. Noorgard is állítja, hogy a későbbi történelmi emléknek nagyobb hatása van, mint a korábbinak,28 azaz a szovjet múlt lenyomata, és az abban való közös részvétel, jobban hat, mint például a Litván Nagyfejedelemség emléke. A regionalizmusnak láthatóan szerteágazó irodalma van, azaz nehezen lehet egységes elméleti síkot vagy valamely alapvető megközelítést találni. Ezért próbáltam egy már elismert regionális szerveződést is bemutatni - s ezáltal felvázolni alapvető jellemzőket - és áttekinteni a balti terület történetét, hogy láthassuk, milyen „emlékek" hathatnak. Ezek alapján kutatásomban a régió alapvetően földrajzi fogalom, amelynél a földrajzi közelség szükséges, de nem elégséges feltétel. Emellett a területnek rendelkeznie kell még néhány jellemzővel, amelyek együttesen határozzák meg, hogy a régió létezik-e. Ilyenek: • a politikai akarat; • a szervezetek léte; 116 Külügyi Szemle
