Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - EURÓPA - Király Gyöngyi: Balti régió: a kisállami projekt
Balti régió: a kisállatai projekt A széles körű irodalom alapján három fő jelentést különböztethetünk meg Európa és a régiók témakörében. Az egyik a történészek által gyakran használt felosztás, amely Észak-, Dél- stb. Európáról beszél. Magyarországon és környező országokban hosszú ideje vita tárgya Közép-Európa mibenléte, és ennek nyomán nagy mennyiségű irodalom született Európa régióiról is.18 Ezek az elméletek gyakran alapulnak olyan folyamatokon, amelyek a középkorban kezdődtek, és ebből következően inkább nemzetek feletti vonásokkal rendelkeznek, azaz a régió több államból állhat, de a határai nem feltétlenül egyeznek meg az országhatárokkal.19 Másrészt találunk olyan megközelítést is, ahol a régió inkább államokon belüli egység. Ez jellemző például a mikrotörténelemmel foglalkozókra, de ugyanúgy megtalálhatjuk ezeket az egységeket az EU regionális rendszerében, ahol a NUTS II régiók a fejlesztési támogatások fő egységei.20 A harmadik a már említett unió, mint a regionális szerveződés egyedi esete megközelítés, ahol az egész EU egy országok feletti és azok határai alapján szerveződő egység. Természetesen lehetséges, hogy ezek az értelmezések egymással párhuzamosan létezzenek, sőt egyfajta hierarchiát is megfigyelhetünk köztük, de éppen ezért tartom fontosnak értelmezésem tisztázását. Az Európai Közösség alapvetően hordozta a föderalizmusra törekvést, Jean Monet elképzelése is inkább már nemzetek feletti volt, mint kormányközi, mára pedig bevallottan egy mélyebb integráció a cél. Az EU azonban egyre több államból áll, egyre nagyobb esélyt adva a célok és eszközök különbözésére, ezért talán természetes, hogy létrejöhetnek az unión belül olyan csoportok, amelyek közösen lobbiznak bizonyos célokért. Ez egyértelműen megtalálható az unióban, bár maga a szervezet inkább az egy- egy téma köré szerveződő eurorégió rendszert támogatná. Sokkal inkább jellemző, és főleg a kisebb államokra, a területi alapú összefogás, ebben sokszor segítenek az előző regionális szerveződések „emlékei" (Északi Tanács, Visegrádi Négyek). A témával foglalkozva Thomas kijelenti, hogy az EU bővülése maga után vonhatja annak regionális decentralizációját.21 Ez valamilyen szinten természetes folyamat lehet, egy bizonyos méreten felül, de az kérdés marad, hogy ez mennyire valósítható meg az unión belül, nem fordul-e a szervezet ellen. A Balti régió léte, jellemzői mellett erre a kérdésre is választ kerestem kutatásomban. A balti regionalizmus emlékei Kutatásom időkerete a 2000 utáni változások, mivel egy erősödő Oroszországgal és a stabilizálódó és egyre biztosabban az Európai Unióba tartó Észtországgal, Lettországgal, és Litvániával egy új konstelláció jelent meg. A részletes bemutatás mellőzésével fontosnak tartok néhány történelmi előzményt kiemelni a régió múltjából. 2009. ősz 113
