Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - EURÓPA - Király Gyöngyi: Balti régió: a kisállami projekt
Balti régió: a kisállatai projekt Régiók és elméletek Amikor régióról és regionalizmusról beszélünk, és ebben a témában írunk, hamar szembetaláljuk magunkat a definiálás kényszerével. A régiónak nincsen egységes értelmezése, sokszor, sokféleképpen használják, és ezek ritkán konzekvensek. Régiónak nevezzük Nyugat-Euró- pát éppúgy, mint Közép-Magyarországot, az Európai Unió kapcsán pedig igencsak jellemző a többes jelentés a NUTS régióktól kezdve egészen az EU-ig mint regionális szervezetig. Először tehát tisztáznunk kell, hogy mit értünk „régió" címszó alatt. Az enciklopédiát segítségül híva is eléggé zavaros választ kapunk: „összetett értelmű térbeli egység, amely méret és tartalom szerint különböző területeket tartalmazhat."1 További tisztázásért a regionalizmus szakirodaimához fordulva sem találunk egyértelmű magyarázatot. Egyrészt találkozunk a területi alapú megközelítésekkel, mint például Michelle Pace- nek a mediterrán régióval foglalkozó munkájában, miszerint a földrajzi megközelítésű régió fogalom a földfelszín egy egységes területére vonatkozik, amely valamely vonásában különbözik a környező területektől, és hozzáteszi, hogy az országok közötti rendszeres kapcsolat jellemző a régióra.2 Az államok közötti kapcsolat középpontba kerül az úgynevezett társadalmi konstruktivista megközelítésben is. Itt a régió (és minden más társadalmi jelenség) konstruált volta a lényeg, azaz számukra a földrajzi közelség nem kritérium. Sokszor emlegetett példák Franciaország és az észak-afrikai frankofón országok egy régióhoz tartozása vagy olyan szabadkereskedelmi egyezmények, mint amilyen az Egyesült Államok és Izrael között létezik.3 Véleményem szerint azonban ezek a példák nem meggyőzők, hiszen egy tenger igencsak játszhat összekötő szerepet, míg egy egyezmény nem jelenthet feltétlenül régiót vagy annak kezdeményét, még ha az újregionalizmus-elméletek egyik sarkalatos pontja is a szabadkereskedelmi egyezmények elterjedése. Érdemes mindenesetre figyelembe venni a társadalmi konstruktivisták eredményei nyomán azt, hogy a világ dinamikus közeg, és ezért a pillanatnyi percepciónak és a közös megegyezésnek igenis van szerepe a társadalmi valóságok alakításában. Itt megkérdőjelezném azonban, hogy a percepció kikerülheti az adott környezetet, azaz a régió esetében a fizikai közelséget, még akkor is, ha az utóbbi évek gyors technikai fejlődésével könnyebben legyőzhetők a földrajzi akadályok. Ha meg is állapítjuk, hogy a földrajzi közelség kritérium, a régió kiterjedésének kritériumai még mindig kérdésesek. Beleérthetünk-e több országot is, vagy csak országrészeket?4 Logikus megoldás erre, hogy ha megkülönböztetünk régiószinteket: beszélhetünk a kontinensnyi méretű makrorégiókról5 és az egész kis területekre kiterjedő mikrorégiókról. Ezek alapján e tanulmányban leginkább mezorégióról beszélhetünk, azaz egy kontinensen belül található, de országrészeken és országok felett létező régióról. Egy régiót azonban nemcsak kiterjedése, hanem a szervezettsége is meghatároz. Egyrészt létének kritériuma lehet bizonyos szervezettségi, kapcsolati szint, másrészt a 2009. ősz 109
