Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - EURÓPA - Király Gyöngyi: Balti régió: a kisállami projekt
Király Gyöngyi szerveződés formája is fontos lehet. Beszélhetünk ez alapján „egyenrégiókról" (uniform region) és központi régiókról (nodal/focal region).6 Azt állítom tehát, hogy a regionális fejlődés és a régióvá fejlődés fontos feltételei a fizikai, földrajzi közelség és a valódi, aktív kapcsolat. Vannak azonban más tényezők is, amelyek segíthetnek egy terület régió voltának megítélésében. A földrajztudomány maga is megkülönböztet három megközelítési fajtát: a tájképelméletet, a gazdaságikör- zet-elméletet és a központi helyek elméletét.7 Az első elmélet szerint a természeti környezet (hegyek, folyók, tengerek) a meghatározó egy régió kialakulásánál, nem pedig az állam adminisztratív határai, a második szerint a gazdasági kapcsolatok a meghatározók, míg a központi helyek elmélete szerint egy-egy központi település körül jöhet létre egy különleges, egyedi társadalmi, gazdasági egység. Ez utóbbi jól rímel a központi régió elméletre, de azt is észre kell vennünk, hogy az említett három megközelítés között ésszerű átfedés lehetséges, a különbség a fő hajtóerőben van. Nem kívánok itt elköteleződni egyik elmélet mellett sem, sokkal inkább azt szeretném vizsgálni, hogy például e vonások hogyan érvényesülnek a Balti régióban. Az jól látható már most is, hogy a természeti környezet, a közös tenger, mint kapocs, jó alapot adhat, ami persze a gazdasági kapcsolatokat is elősegítheti. A központi helyek kérdése első pillantásra talán kevésbé állapítható meg. A környezet mellett nem elhanyagolható az emberi tényező, azaz a kultúrán topológiai megközelítés, az adott területen élő emberek identitása. E megközelítés közelebb áll a társadalmi konstruktivista megközelítéshez, és nem állapít meg tiszta határokat egy-egy régió meghatározásánál.8 Mindegyik megközelítésben közös azonban, hogy egy terület egyfajta homogenitását igyekszik megtalálni, mint a régióformálódás jellemzőjét. A meglehetősen képlékenynek tűnő elméletekhez segítségül hívhatjuk egy már elismert és megkülönböztetett régió tapasztalatait, hogy felvázoljuk a jellemző tulajdonságokat. Az északi országokat azért választottam, mert egyértelmű sajátosságokkal - homogenitással - bírnak, és egységes régióként kezelik őket. A kiválasztás természetesen önkényes, de egyrészt egy európai régió talán több használható paramétert nyújthat, másrészt e régiónak igen alapos szakirodalma van. Emellett fontos egyedisége e régiónak az EU-tagok és nem EU-tagok egysége. Az mindenesetre világos, hogy hasznos lenne egy a világ régióit és regionális fejlődéseit összehasonlító tanulmánynak, de az túlmutat e cikk keretein. Az északi országok regionális jellemvonásait tanulmányozva leszűrhető az elméleti megközelítések kritériumai mellett még néhány tényező, amelyek elősegítik egy régió kialakulását. Először is az északi országoknak vannak olyan közös értékeik, mint a jóléti állam, a szociáldemokrácia, az egalitarianizmus, az antimilitarizmus9, amelyek egyértelműen kötődnek hozzájuk. Másrészt nagyon hatásos közös szervezeteket állítottak föl, amelyek döntéseit ténylegesen kötelezőnek érzik magukra, és amelyek néhány északi ország uniós csatlakozása után is jól működnek, tehát van egy világos politikai akarat is. A politikai kapcsolatok mellett fontos szerepet játszott azonban az északi 110 Külügyi Szemle
