Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - ÁLLAMÉPÍTÉS - Rada Péter: Az államépítés folyamatának modellezése: fokozatos vagy szakaszos folyamat
Rada Péter ralista demokrácia alapjainak lefektetése számos nem kívánt hatást is kiváltott, s ez néhány esetben, például Elefántcsontparton, hozzájárult az államkudarc kialakulásához. Az államépítés folyamatos gazdasági fejlesztést igényel, mert nem törvényszerű, hogy a szegényebb ország magától értetődően gyorsabban fejlődik, mint a gazdagabb. Bármennyire is vonzó az a segélyezési elmélet, hogy elég egy kezdeti lökést adni a gazdaságnak, nem szabad elfelejteni, hogy egy szegény gazdaság nem feltétlenül fog konvergálni a gazdagabbhoz. A fejlődésgazdaságtani kutatások alapján a nemzeti fejlődés tapasztalatai világosan mutatják, hogy az államok belső minősége és a nemzetgazdaság helye a nemzetközi gazdaságban erőteljesen összefügg. A kudarcot vallott államok újjáépítése esetében kiemelt hangsúlyt kell kapnia annak, hogy sem a bezárkózás, sem pedig a túlzott liberalizáció nem vezethet eredményre. A nemzetközi gazdasági viszonyokban megfigyelhető interdependencia miatt az autarkiára törekvő állam mind az adott állam, mind pedig a nemzetközi gazdaság többi szereplője szempontjából nézve kihívást jelent.59 Igaz, hogy a megfigyelhető interdependencia a fejlett országokra nézve kedvezőbb, de a megoldás nem a radikális irányzatok által is követelt lekapcsolódás, hanem az aszimmetria mérséklése.60 A gazdaság belső és külső kihívások ellenére való fejlesztése értelemszerűen nem egyszerű feladat, ráadásul az egyes belső problémák kialakulása pont a külső tényezőknek köszönhető, és fordítva. Az alulfejlettség ördögi köréből a nem működő államok jelentős része nem tud magától kitörni, és nem megoldás a segélyek arányának növekedése sem, mert számos faktort figyelembe kell venni, amelyek közül olyanok is befolyásolják a gazdaság jövőbeli fejlődését, amelyek szempontjából a segélyek mértékének növelése igenis káros. A gazdasági fejlesztés folyamatában figyelembe kell venni, hogy a legtöbb fejlődő, de minden nem működő államban a belső tőkefelhalmozás képessége jelentéktelen, s ez nyilvánvalóan magával hozza a befektetések korlátozottságát is. A munkaerő minősége az alacsony minőségű oktatás, a kulturális szokások és a duális szerkezetű gazdaság miatt rendkívül gyenge. A duális szerkezetű gazdaság ugyanakkor hozzájárul ahhoz is, hogy a modern exportszektor és a fejletlen tradicionális gazdaságban megjelenő bármilyen tevékenység között nem alakulhat ki kapcsolat, azaz hiába növekszik egy ilyen ország exportja és exportbevétele, az még önmagától nem jelenti az egész ország számára a reményt az általános fejlődésre.61 Az aszimmetrikus interdependencia gyakorlatilag minden relációban megjelenik. A nem működő államok belső gazdasági minőségükből fakadóan hátrányos helyzetben vannak a nemzetközi gazdaság többi szereplőjével összehasonlítva. A legfontosabb területek, ahol változásra van szükség, a nemzetközi kereskedelem, a tőketulajdonosi viszonyok, a pénzügyi kapcsolatok, elsősorban az adós-hitelezői viszony, a technológia transzfer, a szakosodás és munkamegosztás kialakulása. A segélyek önmagukban nem hibáztathatok, még ha a legtöbb statisztikai adat tanúsítja is, hogy a segélyfüggőség tönkreteszi az ország gazdaságát. Paul Collier ösz60 Külügyi Szemle
