Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 3. szám - NÉMETORSZÁG - Peisch Sándor: "Soha nem felejtjük el nektek...". A magyar-német kapcsolatok az elmúlt két évtizedben
Soha nem felejtjük el nektek. .."A magyar-német kapcsolatok az elmúlt két évtizedben tán, világválság stb.), hogy nem érünk rá egymással foglalkozni. De minek is, hiszen azonos érték- és érdekközösséghez tartozunk, s akkor lenne baj, ha Németországnak többet kellene foglalkoznia velünk. Úgy gondolom, nem hagyható figyelmen kívül, hogy a nagy német cégek mindenkinél előbb telepedtek le hazánkban. A relatív előny azonban elmúlt s a többi új EU-tagország felzárkózott mellénk, nekik Németország ugyancsak első számú gazdasági-kereskedelmi partnerük. Az ország, a magyar piac méretei korlátot szabnak a további hagyományos jellegű bővítésnek. Innováció kell! Ez vonatkozik a kapcsolatok intézményeinek megújítására éppúgy, mint az együttműködés új területeinek szüntelen keresésére, az 1991 óta éves rendszerességgel ülésező Magyar-Német Fórum megújításától a tartományi vegyes bizottságok korszerűsítésén át a baráti társaságok tevékenységének fokozottabb hasznosítására. Át kell gondolni, milyen új szerepet kaphatnak az utóbbi időben talán méltatlanul elfelejtett vagy túlhaladottnak tartott testvérvárosi kapcsolatok. Élni kell azzal a lehetőséggel, hogy Pécs és Essen, illetve a Ruhr-vidék 2010-ben egyidejűleg lesz Európa kulturális fővárosa. A határnyitás huszadik évfordulójának ünnepségei lehetőséget adtak az utóbbi időszakban különböző okok miatt kedvezőtlenül alakult Magyarország-kép javítására. Sikerült a német közvélemény figyelmét ismét hazánkra irányítani. Az a tény, hogy az évforduló alkalmából hazánkba látogatott a Német Szövetségi Köztársaság államfője, kancellárja, a Bundestag elnöke és a külügyminiszter, ékes bizonyítéka annak, hogy a németség valóban nem felejti el azt a történelmi tettet, azt a bátor döntést, a határnyitást, amellyel hazánk elindította az újraegyesítést lehetővé tevő folyamatot. Ugyanez a hála jutott kifejezésre a Németország-szerte megrendezett ünnepségeken is. A kétségtelenül megerősödött érdeklődés és goodwill hasznosítása azonban függ attól, sikerül-e mind szövetségi, mind tartományi szinten olyan célokat megfogalmaznunk, amelyekhez német támogatást, partnereket tudunk felsorakoztatni. Ilyen célnak ígérkezik a Duna-stratégia, amely a magyar EU-elnökség egyik fő témája lesz, s ami egyértelmű bajor és baden-wiirttembergi érdeklődésre tart számot. Az európai tudományos-technológiai együttműködésben rejlő lehetőségeket jó eséllyel használhatjuk ki, ha jobban élünk az Európai Technológiai Intézet budapesti székhelyével. Az elmúlt évben a megerősített partnerségről aláírt magyar-észak-rajna-vesztfáliai megállapodás csak akkor tölthető meg tartalommal, ha a partner által elvárható projekteket fogalmazunk meg. És végül, de messze nem utolsósorban, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy hazánknak nagyon fontos szerepe van a Nyugat-Balkán stabilizálásában, az ottani országok európai fejlődésének előmozdításában. Ennek a szerepnek a sikeres betöltése sem nélkülözheti a német partnerséget. Meggyőződésem, hogy mind a kétoldalú, mind a többoldalú tervek, elképzelések megvalósítására sokkal több magas szintű politikai érintkezésre, magyar politikusok né2009. ősz 53