Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - FOLYÓIRATSZEMLE - Füsti Molnár Zsuzsa: Philippe de Schoutheete: A válság és az európai kormányzat
Folyóiratszemle Philippe de Schoutheete: A válság és az európai kormányzat (Ln crise et In gouvernance européenne, Politique étrangére, 2009/1. sz., 33-46. o.) P hilippe de Schoutheete korábban Belgium állandó képviselője volt az EU-ban, e tanulmányában azt a rendkívül időszerű témát vizsgálja meg, hogy az Európai Unió intézményrendszere és vezetése - különös tekintettel a tavalyi francia elnökségre - mennyire képes szembenézni a válság kihívásaival. Banális megállapítás, de igaz, hogy az EU kormányzata a kezdetektől fogva az állandó átalakulás állapotában van. A szervezet megalakulásakor még erőteljesen érződött a megosztott szuverenitás igénye, vagyis az arra való törekvés, hogy a független intézményeket egyre nagyobb hatalommal ruházzák fel. Ez hosszú ideig fennállt, majd meggyengült, mára pedig szinte teljesen eltűnt: ma már egyre kisebb a hajlandóság a szuverenitás átengedésére. Az európai kormányzás megváltozása önmagában nem meglepő, hiszen az egyes országok irányítása is folyamatosan átalakul, ám ez bizonyos következményekkel jár. Napjainkban olyan válsággal küszködik a világ, amely nemcsak a pénzügyek és a gazdaság terén jelentkezik, hanem társadalmi, ideológiai és politikai is egyben. Ennek a válságnak egy változóban lévő kormányzatra gyakorolt hatása ezért nem mérhető le néhány hét vagy hónap leforgása alatt, csupán sokkal hosszabb időszak távlatában, így jelenleg még nem időszerű azt vizsgálnunk, hogy a válság hogyan érinti az európai kormányzat átalakulását, de mindenképpen szemügyre kell vennünk, hogy az európai intézményrendszer hogyan reagált a válság első jeleire. Christian Noyer, a Banque de France elnöke szerint a válság első jelei már 2007 augusztusában jelentkeztek, amikor „súlyos zavarok léptek fel a bankközi piacon". Ekkor a BNP Paribas felfüggesztette két bajba jutott spekulatív befektetési alapjának tranzakcióit, ám a fenyegető katasztrófa érzete csak később, a Lehman Brothers csődje nyomán terjed ki az egész világra. A 2008 júniusában összeülő Európai Tanács ülése is főként a lisszaboni szerződés írországi visszautasításával foglalkozott, és zárónyilatkozatának csupán egyetlen bekezdése érintette a pénzügyi piacokat, ezzel az a megjegyzéssel: 2009. nyár 245
