Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - ÁLLAMÉPÍTÉS - Rada Péter: Az államépítés folyamatának modellezése: fokozatos vagy szakaszos folyamat
Rada Péter mondásos. Ebből következően az államépítés kifejezés is összetett folyamatot jelöl, amely magába foglalja a nemzetépítést is. A félreértésekre és a szakirodalmon belül is megfigyelhető hanyag fogalomhasználatra leginkább az adja a magyarázatot, hogy a témával foglalkozó kutatóintézetek döntő többsége az Egyesült Államok területén található. Az amerikai szóhasználatban a nemzet (nation) és állam (state) fogalmak határai nem túl élesek és egybemosódnak.14 Ezt is figyelembe kell venni, mert félrevezető lehet, hogy a szerzők többsége nemzetépítésnek nevezi valamely állam újjáépítésének a folyamatát. A fogalom ilyen értelmű használata mögött azonban nem a nemzet tényleges építésének szándéka15 vagy annak vizsgálata áll, a nemzetépítés fogalom ilyen értelemben nem csupán vagy egyáltalán nem a közös identitás erősítésére irányuló beavatkozást jelöli. A másik lehetséges magyarázat, hogy Európában a modern államok nemzetállamként jöttek létre. Az első modern értelemben vett nemzetek kialakulásához a 19. századi Európában hosszú háborúskodásokon keresztül vezetett az út, amely egyben az adott államok születését is jelentette. A nemzetépítés retorikájának erőltetése a nem működő államok esetében egyébként még akkor is érthető, ha nem helyes a fogalomhasználat, mert a posztkoloniális vagy premodern jelzővel illetett államok, a gyarmati rendszer örökségeként, megkapták annak minden hátrányát: a gyenge, életképtelen államszerkezetet, amelyet sokan a társadalom etnikai, vallási vagy kulturális megosztottságára vezetnek vissza. De azért nem szabad elfelejteni, hogy az egységes nemzet hiánya önmagában még nem magyarázza az állam kudarcát, hiszen számos ellenpélda említhető, bár kétségtelenül elősegíti azt. A nemzet és állam kifejezések közti eltérés azért is nehezen megragadható, mert a 19. században meghonosodott definíció szerint a nemzet emberek olyan jelentős csoportja, amely valamilyen közös identitással rendelkezik, és legfőbb célja a saját állam megteremtése. Nemzetek folyamatosan formálódnak az előzetesen is jelen lévő etnikai kötődések mentén.16 A mai nemzetek kialakulásánál, már ha külső erő egyáltalán képes ebben szerepet játszani, azokra a közös kapcsokra kell koncentrálni, amelyek a különbségek ellenére lehetővé teszik az etnikai, vallási vagy egyéb okok miatt eltérő különböző csoportok számára, hogy együtt éljenek. Ez mondjuk nem egyenlő azzal, hogy a külső interveniáló fél rákényszerít bizonyos közös szabályokat a különböző csoportokra. Az állam territoriális entitás, amely az abban létező intézményi renden keresztül biztosít szuverenitást és legalitást az államot irányító intézményi keret, azaz legtöbb esetben a kormányzat számára, hogy az állam területén történő bármilyen eseményt, folyamatot befolyásoljon, vagy az állam területén élő személyek tevékenységét befolyásolja. A szigorúan vett államépítésnek, és elsősorban a szakirodalomban erre utalnak, ezen adottságra kell fókuszálnia, és nem a társadalmon belül meglévő pszichológiai- kognitív kapcsok megteremtésére. Az más kérdés, hogy az állam fenntarthatóságához elengedhetetlen egyfajta lojalitás a centrális intézmények, vagyis az állam iránt. Az államépítés így szélesebb értelemben magában foglalja a társadalmi kapcsolatok 46 Külügyi Szemle
