Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Wintermantel Péter: A magyar-japán diplomáciai kapcsolatok felújításának története (1945-1959)
A magyar-japán diplomáciai kapcsolatok felújításának története (1945-1959) Wintermantel Péter 2009 a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok kettős évfordulója: 140 éve annak, hogy 1869-ben az Osztrák-Magyar Monarchia és a Japán Császárság diplomáciai viszonyt létesített egymással, és az idén lesz kereken fél évszázada annak is, hogy a Magyar Népköz- társaság 1959-ben felújította Japánnal a világháborús vereség óta szünetelő kapcsolatokat. Ismeretes, hogy a diplomáciai viszony rendezésére a két ország prágai nagykövetségén folytatott néhány hetes szakértői tárgyalásokat követően, 1959. augusztus végén került sor jegyzékváltással. A következő évben Budapesten és Tokióban is újból megkezdték működésüket a külképviseletek, kezdetben követségként, majd a diplomáciai kapcsolatok szintjét 1964-ben emeltük kölcsönösen nagykövetire. Eleddig nem kerültek még ugyanakkor bemutatásra ennek a kapcsolatfelvételnek már az ötvenes évek elejétől kimutatható előzményei (így például a pártvonalon és a „haladó" tömegszervezetek útján, illetve kiilkereskedelemi, kulturális vagy sportterületen folyó érintkezések), valamint a viszony normalizálásának konkrét diplomáciatörténeti részletei és belső/külső mozgatórugói (így e relációnak a hidegháború nagyhatalmi diplomáciájához való kapcsolódása) sem. Szintén jól tudott tény, hogy a második világháborút követően a tengelyhatalmi szövetségi rendszerben egy oldalon álló két ország 1945-ös vereségüket és megszállásukat követően a vasfüggöny két oldalára került. Ez természetesen azt is jelenti, hogy ha nagyhatalmi erőtérben vizsgáljuk a Magyar Népköztársaság és Japán közötti kapcsolatokat, akkor immár a két szemben álló szuperhatalom egy-egy (persze a saját szövetségi rendszerén belül kezdettől fogva különböző fajsúlyú) „csatlósa" közötti viszonyrend- szerről beszélhetünk, mely tény meghatározó befolyással bírt a magyar-japán relációban a hidegháború évtizedei alatt bekövetkező mindennemű változásra.1 Békeharcos önámítás A második világháború utolsó szakaszában a hadi helyzet fokozatos romlásával lényegében elhaltak a magyar-japán államközi kapcsolatok is. Mivel a magyarországi har2009. nyár 117
