Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 2. szám - OROSZORSZÁG - Bába Iván: A putyini Oroszország bel- és gazdaságpolitikájának kialakulása és főbb elemei
A putyini Oroszország bel- és gazdaságpolitikájának kialakulása és főbb elemei oligarchákkal számolt le, akik a jelcini időszakban megszokottaknak megfelelően a további vagyonszerzés által motiválva továbbra is befolyásolni igyekeztek a politikai folyamatokat (lásd Hodorkovszkij, Berezovszkij, Guszinszkij stb.), hanem azokkal is, akik nem voltak hajlandók „beállni a sorba", azaz nem követték vakon a Kreml utasításait (Hodorkovszkij ellehetetlenítésének, majd börtönbe vetésének egyébként nem az olajmágnás politikai ambíciói jelentették a fő okát, hanem az, hogy át akarta játszani a Jukosz jelentős részét egy amerikai tőkés csoportnak). Putyin és csapata megrendszabályozta tehát az oligarchákat, visszaszerezve egy részüktől a kilencvenes években szerzett, elprivatizált („prihvatizált") vagyont (orosz szójáték: privatizálni - magánosítani, prihvatizálni - szerezni, elsajátítani, értsd: lopni). Meghagyta viszont azoknak a vagyonát, akik hajlandók voltak követni utasításait, s a Kreml adott szavára bármikor készek voltak nagyobb összegeket a hatalom rendelkezésére bocsátani vagy egyéb pénzügyi műveletet végrehajtani. Az elnök e lépéseit széles körű társadalmi elfogadottság övezte, mivel a hatalmas vagyonszerzés sértette a szocialista egyenlőségeszményen felnőtt lakosság igazságérzetét. Putyin ugyanakkor az oligarchák egy részének elüldözése mellett kiépítette saját oligarcháinak rendszerét is, jelentős vagyonhoz juttatva a hozzá hű üzletembereket. A Putyin és környezete által vezetett orosz fejlődés a stabilizációt követően, Putyin második elnöksége alatt egyre inkább eltorzult, a túlzott központosítás a tekintélyuralmi rendszer kialakulása irányába hatott: • a vertikális hatalom kiépítése túlzott központosítással járt, amelyben az ellenzéknek a szerepét tudatosan csökkentette a hatalom; • a demokráciát a régi szocialista időkre emlékeztetőén jelzőkkel látták el (irányított, szuverén); • az elnöki adminisztráció emberei sorra foglalták el a gazdasági kulcspozíciókat (Dmitrij Medvegyev a Gazprom igazgatótanácsának elnöke, Igor Szecsin a Rosznyefty igazgatótanácsának elnöke, Szergej Ivanov első miniszterelnök-helyettes az Egyesített Repülőgépipari Konzorcium igazgatótanácsának elnöke, Alekszandr Zsukov miniszterelnök-helyettes az Orosz Államvasutak igazgatótanácsának elnöke, Alekszej Kudrin miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter a Vnyestorgbank igazgatótanácsának elnöke, Viktor Ivanov az Aeroflot igazgatótanácsának tagja stb.) • kihasználva az energiadollárokból származó hatalmas bevételeket, Oroszország egyre agresszívabban jelent meg a nemzetközi porondon, s széles körű tulajdon- szerzésbe fogott; • a gazdasági felemelkedését exportálta Nyugatra is, a fő gazdasági és külpolitikai céllá a közép- és nyugat-európai országokban való tulajdonszerzés vált, mindenekelőtt az energetikai szférában. 2009. nyár 15
