Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Torzsa István: A magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok normalizálása, az elmúlt húsz év eredményei
Torzsa István szól. Szöulban nagy tetszéssel és egyetértéssel fogadták kérésünket. Meglepő módon az észak-koreai hatóságok is rugalmasak voltak, és lehetővé tették az utazást. Ezzel ismét „történelmet írtunk" a Koreai-félszigeten. Tizenkilenc évvel az után, hogy Magyarország, a volt szocialista országok közül elsőként, felvette a diplomáciai kapcsolatot a Koreai Köztársasággal, külügyminiszterünk személyében az első, funkcióban lévő miniszter látogatott el Délről az Északon lévő Keszongba. Az elmúlt húsz év történései igazolják azt a bátor lépést, amelyet 1988-ban megtett a magyar diplomácia. A Koreai Köztársasággal utánunk diplomáciai viszonyt létesítő volt szocialista országok részéről akkor megfogalmazódott az az igény, hogy a magyarokhoz hasonló „csomagot", gazdasági együttműködést kapjanak. Erre Szöulban az volt a válasz, hogy az 1988-ban megrendezett szöuli olimpián az első helyezett aranyérmet, a második ezüstöt, a harmadok bronzot kapott, a többieket megtapsolták. Kár, hogy ezt az előnyünket mára részben elveszítettük. Jegyzetek 1 Protocol on the Establishment of Diplomatic Relations between the Hungarian People's Republic and the Republic of Korea. Külügyminisztérium, Szerződéstár. 2 A Magyar Népköztársaság volt a hetedik állam, amely 1948-ban elismerte a KNDK-t. 3 Magyar Országos Levéltár, 001092/1987. 82. doboz. 4 Korea Annual. Szöul: Yonhap News Agency, 1991. 5 Észak-koreai napilapok és a Nodon Színműn 1983. augusztusi, szeptemberi számai. 6 Korea Annual, i. m. és a Korea Herald 1983. szeptemberi számai. 7 Kótai Géza Várkonyi Péter külügyminiszterhez írt levelében kifejti, hogy „Havasi Ferenc, Horváth István és Szűrös Mátyás elvtársakkal, az MSZMP KB titkáraival egyeztetve az alábbi álláspontot alakítottuk ki. Egyetértünk azzal a javaslattal, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara tárgyaljon a dél-koreai partnerszervezetével együttműködési megállapodás megkötéséről, irodák felállításáról. Ez számunkra gazdasági előnyökkel járhat, lehetővé teszi a piaci jelenlétet, elősegítheti az export növekedését, a közvetítők kikapcsolását, esetleg működő tőke behozatalát, különösen, ha néhány érdekelt vállalat kiküldöttje is tevékenykedni kezd a piacon." Kamarai képviselet felállítása Dél-Koreá- ban. Magyar Országos Levéltár, 00275/1987. 82. doboz. 8 Lőrincze Péter, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkára 1988. május 22-27-i szöuli tárgyalásai során állapodott meg dél-koreai partnereivel a képviselet felállításáról. A Magyar Gazdasági Kamara vezetői szintű delegációjának szöuli úti jelentése. Magyar Országos Levéltár, 002533/1/1988. 61. doboz. 9 Don Oberdörfer: The Two Koreas. New York: Library of Congress - Basic Books, 2001,190. o. 10 Jelentés a Koreai Köztársaság delegációjával folytatott tárgyalásokról. Magyar Országos Levéltár, 003503/2/1988. 61. doboz. 11 Park Chul Un a Marjai Józseffel folytatott megbeszélésén is szorgalmazta a diplomáciai kapcsolatok mielőbbi felvételét, amire Marjai jelezte, a de jure elismerésre, nagykövetségek nyitásáras, nagykövetek küldésére 1989. IV. negyedévében lehet számítani, de arra előbb is sor kerülhet, ha a gazdasági kapcsolatokban gyors az előrehaladás. Jelentés a Koreai Köztársaság delegációjával folytatott tárgyalásokról. Magyar Országos Levéltár, 003503/2/1988. 61. doboz. 224 Külügyi Szemle
