Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)

2009 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Torzsa István: A magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok normalizálása, az elmúlt húsz év eredményei

A magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok normalizálása, az elmúlt húsz év eredményei érte el az ötmillió dollárt, az sem közvetlenül, hanem harmadik országok bekapcsolásá­val bonyolódott. Ehhez képest a Dél-Koreába irányuló exportunk 2007-ben meghaladta a 250 millió dollárt, importunk pedig a kétmilliárd USD-t. A koreai statisztika ennél némileg árnyaltabb képet mutat, mivel az feltünteti azt is, hogy a Magyarországon működő dél-koreai gyárak számára behozott nyersanyagot, alkatrészeket hasznosít­va, hova reexportáltuk az azokból készült termékeket, de még így is eléggé tetemes a koreai többlet. A miniszterelnöki látogatás igazi eredménye az volt, hogy a legmaga­sabb szinten került sor kapcsolatfelvételre több olyan koreai vállalatóriás vezetőivel, akik vagy már jelen voltak a magyar piacon, vagy befektetést terveztek térségünkben. A legjobb példa a Hankook Tire, amely 2005 tavaszán még csak tervezte közép-európai befektetését. Az 525 millió eurós beruházása helyszínéül végül Magyarországot, Rácal­más térségét választotta. A világ hetedik legerősebb abroncsgyártó cége ezzel a befekte­tésével a világ ötödik legjelentősebb vállalkozásává kíván válni a maga kategóriájában. A beruházás, amely több beszállítót is Dunaújváros körzetébe vonzott, közvetlenül 1500 munkahelyet hozott létre. A beszállítói hátteret is figyelembe véve ez a szám meg­duplázódik. A Hankook Tire Co. vezetése már deklarálta, hogy a 2010-re befejeződő beruházásukat, amikortól évi 10 millió abroncsot gyártanak, követni fogja a második szakasz, amely - várhatóan - az elsővel azonos méretű lesz. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és az általa vezetett delegáció 2006 augusztu­sában látogatást tett a Hankook Tire egyik dél-koreai gyárában, ahol személyes tapasz­talatot szerezhettek arról, hogy milyen gyár épül Magyarországon. Összegszerűségét tekintve kétségtelen, hogy az elmúlt évek legnagyobb sikere a Hankook Tire beruházása. Nem kevésbé fontos azonban a Samsung Csoport jelenléte sem. A Samsung SDI Gödön lévő gyárában tévékészülékekhez és monitorokhoz kép­csöveket gyártanak, egy későbbi fázisban plazmatévékhez is ott készítenek majd kép­csöveket. A Samsung Electronics volt az első dél-koreai cég Magyarországon, amely már 1989-ben megkezdte működését Jászfényszarun, ahol évi több millió tévékészü­léket gyártanak. A Samsung Electromechanics pedig Szigetszentmiklóson hozta létre alkatrészgyártó üzemét. Jelen van Magyarországon az LG, a Daewoo és a Hanwha cso­port is. A koreai tőkebefektetés a 2002-es mintegy 300 millió USD-ről mára meghaladta a másfél milliárd dollárt. Göncz Kinga külügyminiszter szöuli tárgyalásai jó alkalmat teremtettek arra, hogy a felek áttekintsék a miniszterelnöki tárgyalások óta eltelt időszak alatt elért eredmé­nyeket. Ez azonban egy „rutinlátogatás" eredménye is lehetne. Amiben a látogatás el­tért a sok hasonlótól, az az volt, hogy külügyminiszterünk felkereste az észak-koreai Keszong városa mellett épülő dél-koreai ipari parkot. Voltak, akik megkérdezték, mi­ért térünk el attól a szokásos programtól, hogy a Szöulba látogató külföldi vendéget Panmindzsonba visszük? Erre egyszerű volt a válasz: Panmindzson a múltról, a Ko­reai-félsziget megosztásáról, míg Keszong a jövőről, a két Korea együttműködéséről 2009. tavasz 223

Next

/
Thumbnails
Contents