Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Torzsa István: A magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok normalizálása, az elmúlt húsz év eredményei
Torzsa István A diplomáciai viszony együtt járt a magas szintű látogatások számának jelentős növekedésével is. A már említetteken túl 1989-ben Szöulban járt Medgyessy Péter akkori miniszterelnök-helyettes,41 gyakori volt a tárcák vezetői közötti konzultáció is. Göncz Árpád személyében 1990 őszén42 első alkalommal járt magyar államfő a Koreai Köztársaságban. Köztársasági elnökünk Roh Tae Woo köztársasági elnök 1989. novemberi magyarországi látogatását viszonozta. A dél-koreai államfő látogatását megelőzően - biztonsági okokból - felmondtuk a KNDK-val 1956-ban kötött vízummentességi megállapodást.43 Roh Tae Woo magyarországi tartózkodása során külön biztonsági intézkedéseket léptettünk életbe. Az észak-koreaiak a tőlük megszokott módon reagáltak.44 A diplomáciai kapcsolatok felvételét követően rövid időn belül sor került a két ország parlamentje közötti hivatalos kapcsolatok felvételére is. A kezdeti lépést a törvényhozók még 1989 márciusában, a Budapesten megrendezésre került IPU-közgyűlésen tették meg, amikor létrehozták a parlamenti baráti társaságokat. Ennek keretében 1989 decemberében magyar országgyűlési küldöttség tett hivatalos látogatást Szöulban,45 ahová a Szabad György vezette többpárti delegáció is ellátogatott 1991 májusában 46 Néhány nappal a diplomáciai kapcsolatok felvétele előtt a Kim Dae-jung vezette ellenzéki Béke és Demokrácia Párt küldöttsége járt Magyarországon, 1991 tavaszán pedig az SZDSZ képviselői látogattak el Szöulba. 1993-ban egy ötpárti parlamenti delegáció folytatott konzultációt Dél-Koreában. Az elmúlt húsz év során a felsőszintű találkozók rendszeressé váltak. Göncz Árpád 1993-ban nem hivatalos látogatást tett Dél-Koreában, ahol részt vett a Taejonban megrendezett expón. Horn Gyula miniszterelnök 1995-ben járt Szöulban. Kapcsolataink fontos állomása volt Kim Dae-jung államfő 2001 decemberében tett magyarországi látogatása, illetve a koreai törvényhozás elnökének 2002 tavaszán, Budapesten folytatott tárgyalása.47 Orbán Viktor volt miniszterelnök, ugyancsak nem hivatalosan, 2002-ben tett látogatást Dél-Koreában, ahol többek között részt vett a labdarúgó-világbajnokság megnyitóünnepségein. A dél-koreai kormányfő, Lee Hae-chan részvétele a Balatonőszödön megrendezett Haladó Kormányzás konferencián módot adott a kétoldalú kapcsolatok áttekintésére is. Koreai részről külön említést érdemel Ban Ki-mun külügyminiszter 2005. decemberi budapesti látogatása. 1989-et követően, kétoldalú alapon, másodszor járt dél-korai külügyminiszter nálunk, személyében a jelenlegi ENSZ-főtitkárt köszönthettük Budapesten. Magyar oldalról az elmúlt időszakban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök - 2005. márciusi -, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke - 2006. augusztusi - és Göncz Kinga külügyminiszter 2007. áprilisi szöuli tárgyalásait kell kiemelnünk. A kormányfői látogatás nem titkolt célja volt, hogy helyreállítsa a Magyarországgal szemben megcsappant dél-koreai befektetői bizalmat. A látogatás elérte célját. A magyar-dél-koreai kereskedelmi, gazdasági együttműködés a diplomáciai kapcsolatok felvétele előtt elhanyagolható szinten mozgott. A kereskedelmi forgalom nem 222 Külügyi Szemle
