Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Torzsa István: A magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok normalizálása, az elmúlt húsz év eredményei
A magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok normalizálása, az elmúlt húsz év eredményei A magyar-dél-koreai diplomáciai viszony létesítése a korábbiaknál is hevesebb támadást váltott ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság részéről. Az írott és elektronikus hírközlő szervek nemcsak bírálták, de kifejezetten becsmérelték is hazánkat, továbbá nyílt fenyegetést is kilátásba helyeztek arra az esetre, ha nem szakítjuk meg kapcsolatainkat Dél-Koreával. A Hanmindzsonra - Észak által pénzelt volt dél-koreai ellenzéki szervezet - hivatkozva közölték, hogy a dél-koreai forradalmi erők elsöprik a magyar képviseletet, és nem kímélik meg a bent lévők életét sem. A nemzetközi életben eléggé szokatlan kinyilatkozásokat azzal vélték megindokolni, hogy meglátásuk szerint a magyar fél „kezet fogott a dél-koreai bábokkal, akiknek néhány millió dollárért eladta a lelkét, s az amerikai imperialisták által játszott zenére táncot járt velük."38 Az észak-koreai rendszert jól ismerők számára a fentihez hasonló kinyilatkozások különösebb meglepetést nem keltettek, hiszen a phenjani rezsim retorikája azóta sem változott túl sokat. Ennek ellenére Szöulban komolyan vették a magyar missziót és személyzetét ért fenyegetést. Elkerülendő minden nem várt eseményt, a diplomáciai kapcsolatok felvételét követő néhány hetes időszakban a dél-koreai terroristaelhárító erők egy speciális egysége - 30-40 fő - védte állandó jelleggel a magyar képviseletet. Vélhetően ezzel is magyarázható, hogy az egyébként jó közbiztonsággal rendelkező Szöulban sem akkor, sem azóta nem érte semmilyen inzultus a magyar nagykövetséget. Ugyanakkor Phenjanban 1989. február 2-án bekérették a Külügyminisztériumba a Magyar Népköz- társaság ottani nagykövetét, Kornidesz Mihályt, és gyakorlatilag felkérték a távozásra, ami azt jelentette, hogy persona non grata lett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban.39 Ettől az időszaktól kezdve nincs rezidáló magyar nagykövet Északon. Ottani külképviseletünk 1999-ben történt bezárása óta pekingi nagykövetségünk látja el a Magyar Köztársaság képviseletét a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. A diplomáciai kapcsolatok felvételét követően kétoldalú együttműködésünk gyors fejlődésnek indult. 1989 tavaszán Budapesten járt a dél-koreai külügyminiszter. Látogatása idején került aláírásra a kettős adóztatás kizárásáról szóló egyezmény, valamint a műszaki-tudományos együttműködési megállapodás. Az élet szinte minden területére kiterjedő kooperáció más szférákban is bővítette szerződéses kapcsolatainkat. Aláírásra került a légügyi egyezmény, az állat-egészségügyi és az idegenforgalmi megállapodás, a választott bíróságok igénybevételéről szóló kamaraközi egyezmény, az MTI és a Yonhap dél-koreai hírügynökség közötti együttműködési megállapodás. Bővültek a kapcsolatok a két ország egyetemei, tudományos akadémiái között is. A dél-koreai miniszter látogatását 1991 márciusában viszonozta Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter. Nevéhez kötődik a két ország közötti teljes körű vízummentességi egyezmény aláírása.40 Az 1991. április végén hatályba lépett egyezmény alapján a két ország állampolgárai 90 napig tartózkodhatnak vízum nélkül egymás országában, kivéve a munkavállalás, tanulás céljából történő beutazást, mivel az továbbra is előzetes engedélyhez kötött. 2009. tavasz 221
