Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Torzsa István: A magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok normalizálása, az elmúlt húsz év eredményei
A magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok normalizálása, az elmúlt húsz év eredményei gyár részről dr. Görög János, a Külügyminisztérium Nemzetközi Jogi Főosztályának vezetője, koreai részről Min Hyung-Ki, a Külügyminisztérium Európai Főosztályának vezetője volt az aláíró - amelynek alapján a felek állandó képviseletet állíthattak fel egymás fővárosában, s egyidejűleg kötelezték magukat, hogy a legrövidebb időn belül tárgyalásokat kezdenek a teljes körű diplomáciai kapcsolatok felvételéről.24 (Érdekességként érdemes megjegyezni, hogy a dokumentum aláírására a Külügyminisztérium egy volt vendégházában került sor, amely ma a dél-koreai állam tulajdonában van. Az aláíráson jelen volt Horn Gyula akkori külügyi államtitkár is, aki az egyik kezdeményezője és a kormányban a legfőbb támogatója volt a magyar-dél-koreai kapcsolatok rendezésének.) A megállapodás értelmében az állandó képviseletek a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi konvencióban meghatározott kiváltságokkal és mentességekkel rendelkeztek.25 A képviseletek élén álló vezetők a megállapodás érelmében nem használhatták diplomáciai rangjukat, a beosztottak viszont ugyanúgy jogosultak voltak a diplomáciai ranghasználatra, mint a nagykövetségeken dolgozók. A megállapodásnak része volt egy gazdasági csomag is, amely a koreai fél által összességében 625 millió USD, többségében bankhitel folyósításáról rendelkezett.26 Az augusztus 26-i megállapodás a ratifikációs okmányok kicserélése után, 1988. szeptember 13-án lépett hatályba. E célból Étre Sándor, a Külügyminisztérium illetékes területi főosztályának akkori helyettes vezetője utazott Szöulba.27 (A magyar döntés rendkívül pozitív hatást váltott ki Dél-Koreában, amelynek kedvező kihatását nemcsak az olimpián részt vett magyar küldöttség, hanem valamennyi odalátogató magyar állampolgár élvezhette.) A két fél közötti megállapodás alapján a Koreai Köztársaság 1988. október 26-án a Fórum Szállóban28 nyitotta meg budapesti Állandó Képviseletét, míg a Magyar Nép- köztársaság Állandó Képviselete december 7-én a szöuli Hilton Szállóban kezdte meg tevékenységét.29 Az állandó képviseletek felállítása történelmi jelentőségű esemény volt a Koreai Köztársaság számára. Az ok érthető. A Magyar Népköztársaság lett az első szocialista ország, amely hivatalos államközi kapcsolatokat létesített Dél-Koreával, meghozva az áttörést a kommunista tömb irányába. A lépés jelentős visszhangra talált mind Keleten, mind Nyugaton.30 Az utóbbi csoportba tartozó országok egyértelmű helyesléssel fogadták a bátor magyar döntést. A Magyar Népköztársaság akkori szövetségeseinek egy része hallgatólagosan támogatta a lépést, egyetértett azzal. Idetartozott a Gorbacsov vezette Szovjetunió, továbbá Lengyelország, Csehszlovákia és Jugoszlávia. Nem nyerte el a Todor Zsivkov vezette Bulgária helyeslését, bár nyílt bírálatot részükről sem váltott ki. Egyértelmű nemtetszését fejezte ki viszont Románia és az NDK. Ebben szerepet játszott az a tény is, hogy Ceausescu és Honecker baráti viszonyt tartott fenn Kim ír Szénnél. Magyarázatra sem szorul, hogy a KNDK részéről viszont heves reagálást váltott ki. Hazánkat, annak vezetését és népét bíráló, negatív színben feltüntető írások jelentek meg 2009. tavasz 219
