Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Torzsa István: A magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok normalizálása, az elmúlt húsz év eredményei
A magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok normalizálása, az elmúlt húsz év eredményei Torzsa István H úsz éve, 1989. február 1-jén Horn Gyula akkori külügyminisztériumi államtitkár és Choi Ho Joong dél-koreai külügyminiszter Szöulban aláírta a Magyar Népköztársaság és a Koreai Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok létesítéséről szóló jegyzőkönyvet.1 Az esemény fontosságát jelezte, hogy a koreai televíziók adásukat megszakítva, élő adásban számoltak be arról. A történelmi jelentőségű lépés egyrészről utat nyitott Dél-Korea számára viszonyának rendezésére kommunista szomszédjaival, a Szovjetunióval és Kínával, másrészről pedig igazolta Roh Tae Woo államfő „északi politikájának" helyességét. A magyar-dél-koreai együttműködést 1988-ig a politikai kapcsolatok szinte teljes hiánya jellemezte, ami - a történelmi múlt ismeretében - aligha szorul magyarázatra. Jól ismert, hogy a második világháború után hazánk a vele azonos ideológiai alapon álló kommunista Északot, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot ismerte el a Koreaifélsziget egyedüli törvényes rendszerének.2 A nyolcvanas évek elején hazánkban elkezdődött, a korábbiaknál kedvezőbb folyamatok közepette az MSZMP legfelső vezetése 1982-ben, majd az MSZMP PB 1983 júniusában foglalkozott a Dél-Koreához fűződő kapcsolatainkkal.3 Az akkori állásfoglalás értelmében mód nyílt a nem politikai jellegű, főleg nemzetközi fórumokon való kapcsolatfelvételre. Egyedi elbírálás alapján már több magyar állampolgár vehetett részt Dél-Koreában tartott rendezvényeken, illetve engedélyezték dél-koreai állampolgárok hasonló célú beutazását Magyarországra is. 1983-ban egy ideig úgy tűnt, hogy minőségi változás következhet be a magyar-dél- koreai együttműködésben. Az év őszén, október 2. és 13. között ugyanis Szöulban került sor az Interparlamentáris Unió 70. közgyűlésére.4 Bár a phenjani vezetés mindent megtett annak érdekében, hogy megakadályozza a szocialista országok küldöttségeinek Dél-Koreába utazását, bojkottra bírva rá azokat, nálunk megszületett a politikai döntés részvételünkről. Ezt a KNDK vezetése kifejezetten barátságtalan gesztusnak értékelte, aminek nemcsak diplomáciai csatornákon adott hangot, hanem a sajtóban is, amely egyértelműen az akkori vezetés tudomására hozta, hogy a magyar részvételnek a két ország közötti kapcsolatokra nézve negatív következményei lesznek.5 212 Külügyi Szemle
