Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Erdős André: Adalékok a magyar diplomácia történetéhez a rendszerváltás korában
Adalékok a magyar diplomácia történetéhez a rendszerváltozás korában ENSZ-re, a nemzetközi közösség fellépésére. Persze az ilyen venezuelai, osztrák, magyar, zöldfoki-szigeteki és más BT-tagok részéről elhangzottak nem hatották meg a BT tagjainak egy részét, s továbbra sem történtek hatékony lépések a konfliktus felszámolására. Ezen nem változtatott sem az UNPROFOR immár boszniai jelenléte, sem pedig mandátumának általunk üdvözölt szeptemberi bővítése és létszámának növelése Boszniában. A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (Szerbia és Montenegró) felvételéről 1992. szeptember végén tartott ENSZ-közgyűlési ülésszakon magyar részről emlékeztettünk arra, több BT-határozat tükrözi, hogy az elmúlt másfél év véres eseményeiért az elsődlegesség felelősséget kétségkívül a belgrádi hatóságok viselik A 20. század végén alig elképzelhető atrocitások és pusztítások történnek a térségben, s nehéz megszabadulni a keserűség, a frusztráció és a csalódottság érzésétől. Pedig most előre kell nézni, és helyreállítani az igazságosságot a szerbek, horvátok, muzulmánok és a volt Jugoszlávia más nemzetei, így az etnikai kisebbségek számára is. Mi, magyarok - hangzott közgyűlési felszólalásunk -, mint térségbeli állam és mint szomszédok, akiket az évszázados együttélés megannyi köteléke fűz a délszláv népekhez, sikert kívánunk mindazoknak Jugoszláviában, akik, erőfeszítéseiket nem kímélve, a gyűlölet, a kitaszítás és az etnikai tisztogatás sötét erőinek felszámolására törekednek. Novemberben a BT nyilvános ülésén - a különösen sok energiát igénylő soros havi testületi elnökségünk idején - megjelent Hja Djukic, a már csonka Jugoszlávia külügyminisztere. A BT elnöke ilyenkor szokás szerint felkéri a szólni kívánó nem BT-tagor- szág képviselőjét, foglalja el a vendégszónokok számára fenntartott helyet. A hivatalos ülést megelőző zártkörű konzultáción azonban majd kétórás vita kerekedett arról, hogy a BT elnöke hogyan szólítsa meg Djukicot. Volt, aki az illető teljes titulusának használatát szorgalmazta, vagyis hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság külügyminisztereként szólítsuk fel őt beszéde megtartására. Mások - tekintettel arra, hogy a JSZK jogi státusát ekkor már igen sokan kétségbe vonták - ezt, sőt magát a BT-be való meghívást is határozottan ellenezték. Végül - sajátos kompromisszumként - nevezett „Hja Djukic külügyminisztereként lett a BT asztalához szólítva. Az ülésen magyar képviselői minőségünkben kifejtettük, tragikus paradoxon, hogy ismét a második világháború szörnyűségei jelennek meg egy olyan Európában, amely a berlini fal leomlása és az EBEÉ párizsi chartájának elfogadása után végre túl tudott lépni négy évtizedes megosztottságán, és elhatározta egy szabad, egységes és demokratikus Európa létrehozását. Ugyanakkor úgy véljük, folytattuk felszólalásunkat, az a mód, ahogy a nemzetközi szervezetek e válsággócra reagálnak, egyre inkább egy fatális precedens jellegét kezdi ölteni. Ha itt nincsenek kézzelfogható eredmények, kétértelmű üzenetet közvetítünk a bajkeverőknek szerte a világban. Rámutattunk, hogy a BT egy sor határozata papíron maradt. A volt Jugoszlávia valamennyi népe és nemzetisége a konfliktus áldozatává vált, s a magyarok, akik a történelem folyamán szoros kapcsolatokat alakítottak ki velük, mélyen átérzik e szenvedéseket. Az erőszakos területszerzés 2009. tavasz 199
