Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Erdős André: Adalékok a magyar diplomácia történetéhez a rendszerváltás korában
Erdős Andre boszniai háború kapcsán kialakult helyzetet, az arányvesztést és a helyszíni viszonyokból fakadó tétek fel nem ismerését. Közben a helyzet Boszniában egyre súlyosbodott, a fegyveres összecsapások mind hevesebbé váltak. A BT ekkor elnöki nyilatkozatot kívánt erről kiadni, s a szöveg szerkesztési vitájában magyar és osztrák részről indítványoztuk, a dokumentum tegyen utalást Bosznia és Hercegovina területi integritása tiszteletben tartásának szükségességére. A BT-ben még ebben a témában is komoly vita kerekedett a testület tagjai között. Kína és India például határozottan ellenezte ezt, s voltak, akik még azokat a mondatokat is töröltetni kívánták a születendő szövegből, amelyek Bosznia önálló államiságára utaltak. Végül az elfogadott elnöki nyilatkozat arra hívott fel, hogy haladéktalanul szűnjön meg a Bosznia és Hercegovina belügyeibe való külső beavatkozás, mintegy közvetett célzásként arra a közismert tényre, hogy a boszniai helyzet elmérgesedése többek között a jugoszláv (belgrádi) beavatkozásnak tudható be. Magyar részről jeleztük, hogy e nyilatkozat éppen csak elérte a magyar küldöttség által elfogadható minőségi szintet. Május végén újabb vérengzés történt Szarajevóban, ezt követően a BT a Jugoszláviával fennálló gazdasági kapcsolatok, a légi és egyéb forgalom részleges, illetve teljes felfüggesztését elrendelő határozatot fogadott el Magyarország társszerzőségével, Kína és Zimbabwe tartózkodása mellett. Ahogy az atrocitásokról és a koncentrációs táborokról szóló boszniai híradások egyre nagyobb teret kaptak a médiában, úgy nőtt a nyomás, hogy a BT tegyen hathatósabb lépéseket. Június közepén a testület nem hivatalos tanácskozásán arról szóltunk, hogy alapvető különbség van a Jugoszláv Néphadsereg által a boszniai szerb erők rendelkezésére bocsátott nehézfegyverekkel elkövetett akciók és a muzulmán, a horvát és a szerb - és itt megismételtük: szerb (mert voltak ilyenek!) - boszniaiak védelmi műveletei között, akik a polgári lakosság elleni terrortámadásokat igyekeznek megállítani. Kifejtettük: nem haszontalan emlékeztetni a BT-t arra, hogy a boszniai fejlemények egy bizonyos politika eredményei, mely politika vérbe borította az Alpoktól az Ohridi-tóig terjedő országot, sikerült mesteri módon feldarabolnia a délszláv föderációt, és elszabadította az ultranacionalizmus soviniszta szenvedélyeit. E veszélyes fertőzés nemcsak a volt Jugoszlávia népeit, hanem Közép- és Kelet-Európa valamennyi nemzetét fenyegeti, és se Babic (ti. a krajinai szerbek vezére), se Milosevic nem tudja leplezni elsődleges felelősségét a térségben kialakult pusztításért. A lelki sebek lesznek majd a legnehezebben gyógyíthatók és felejthetők, s a mindenhonnani nacionalisták által terjesztett métely ellen a legnagyobb erővel kell küzdeni. Júliusban osztrák és magyar kezdeményezésre összeült a BT hivatalos ülése, ahol Ausztria határozattervezetben szólította fel Belgrádot a harcok azonnali beszüntetésére, illetve, ha ez nem történik meg, további lépéseket helyezett kilátásba. Magyar részről kifejtettük, eljött az idő, hogy Belgráddal beláttassák történelmi tévedését. Ha ez nem történik meg, azt a rossz üzenetet közvetítjük a világnak, hogy ne számítson a BT-re, az 198 Külügyi Szemle
