Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2009 (8. évfolyam)
2009 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Erdős André: Adalékok a magyar diplomácia történetéhez a rendszerváltás korában
Adalékok a magyar diplomácia történetéhez a rendszerváltozás korában a 2012-13. évi kelet-európai nem állandó BT-tagság elnyeréséért folytatandó küzdelmében Magyarországnak - hasonlóan a másik három (!) velünk versengő csoportbeli országhoz - fel kell készülnie egy komoly, szerteágazó, a különböző fővárosokban és regionális központokban folytatandó lobbizásra, külön figyelmet fordítva arra a nem elhanyagolható körülményre, hogy a kelet-európai jelöltekről így az ENSZ teljes taglétszáma, majd kétszáz ország fog szavazni. BT-kampányunkat tehát mind az öt kontinensen ki kell bontakoztatnunk. Mint fentebb láttuk, a BT-ben helyet foglalni nem szokványos, magától értetődő esemény. A magyar diplomácia számára különleges kihívás volt, hogy a kétpólusú világ megszűnésekor hirtelen egy korábban ismeretlen, dinamikusan változó, az addigi paraméterrendszereket elsöprő instabil nemzetközi szintér „boszorkánykonyhájában" találta magát. Emellett - és legfőképpen - egy olyan konfliktus kezelése szakadt rá a szó szoros értelmében, melyben rendkívül érintett volt, és a BT többi tagjához képest a legtöbb helyi ismerettel rendelkezett. Habár „csak" nem állandó tagja volt a testületnek (ahol azért az öt állandó tagra sokkal inkább figyelnek), informális, tehát zárt ajtók mögötti és hivatalos megnyilvánulásaival végig azon volt, hogy pontosítsa, kiegészítse, ha kell, „helyre tegye" a BT-ben kifejtett véleményeket, az elfogadandó határozatok, elnöki nyilatkozatok megfogalmazásait, illetve újra és újra szembesítse a világszervezetet felelősségével. A magyar diplomácia a világszervezetben olyan egyedülálló esemény- sorozat szemtanúja, cselekvő részese lett a közvetlen szomszédságunkban zajló véres konfliktus kapcsán, amely párját ritkító az elmúlt évtizedekben folytatott nemzetközi multilaterális tevékenységünkben. A délszláv válság 1991 nyarán egyre fenyegetőbb méreteket öltött. Még nem voltunk a BT tagjai, amikor szeptemberben, Kanadához és Ausztráliához hasonlóan - a Külügyminisztériummal való egyeztetés alapján - az egyre romló jugoszláviai helyzetre való tekintettel ENSZ-képviseletünk levelet intézett a BT soros elnökéhez, kérve a testület összehívását. Mindezt abban a hitben tettük, hogy a világszervezet központi és hatékony szerepet fog játszani a jugoszláviai válság rendezésében. Még meg se melegedtünk a BT számunkra fenntartott székein, amikor 1992. január első napjaiban a magyar kormány memorandumot intézett a testülethez, amelyben visszautasította azokat a jugoszláv vádakat, hogy hazánkból fegyverszállítások folynának déli szomszédunk területére. Biztonsági tanácsi tagságunk nyitánya gyakorlatilag egybeesett azzal a különleges eseménnyel, hogy a testület, fennállása óta első ízben, 1992. január 31-én csúcstalálkozót tartott, melyen a 15 tagú Tanácsból tizenhármán állam- vagy kormányfői szinten képviseltették magukat. Ott volt id. Bush amerikai, Jelcin orosz, Mitterrand francia elnök, Major brit miniszterelnök, II. Hasszán marokkói király, Magyarországot Antall József kormányfő betegsége miatt Jeszenszky Géza külügyminiszter képviselte, aki beszédében többek között síkraszállt ENSZ-megfigyelők vagy -békefenntartók Jugoszláviába küldése, valamint egy fegyverembargó meghirdetése mellett. A BT 2009. tavasz 193
